Lapszemle, 1928. december
1928-12-28 [1345]
A "Magyarság" vezércikkében mindenek előtt rámutat- hogy miiéi fájdalmasabb a mqgyar nemzet katasztrófája, annál büszkébb daccal utaaitana vissza minden külföldi beavatkozást, amely diktálni, akarna jövendőnk tekintetében, Rothsrmere Lo rdo t azonban nem sorozhatjuk eZfk közé a tapintatlan idegenek közé, még gondolatban sem szabad feltételeznünk cEtj mintha Rothermere Lordot nem a 1 egtisztel etremáltóbb 03 a 1 egpnzetí énebb szándékok hatották volna át, amikor karácsonyi üzenetát mggirta. Rotheimere Lordnak jóhiaemüsége éppen oly vitathatlan mint ama megfontolása ennek és érveinek komolysága, ametyekből nevesetés intő 3zózata származott. N^yon sajnálatosnak tartja aanban a "Magyarság" is, hogy a királykardssben olyan nézetek et haigsul yoz,melyek nem férne* össze a magyar jogfolytonosság eszméjévé ós a magyar alkot mány szeli énével, annál sajnálatosabb, hogy éppen angol részről ér v ennünk et ez a következetes és rideg magatartás a magyar alkotmány lgremekebb konstrukciójával• A magyar jogfolytonosság nem Habsburg-kérdés, Semmi köze azokhoz a vékony rokonszenvekhez, vagy vastag eUenérzésekheBi amelyeket külföldön ós belföldön a Habsburgok trónrauLLetóse felkavart-.3aü.ékeztet a cikk az angol történelem tanulságára t s emlékezetbe idézi t hof^r a Stuartok restaurációjánál is az alkotmányce jog megfontolása győzött a közvól eaóny szenvedélyein. Mert csáV ez a restauráció fejezhette be a bizony talanságck és forradalmak kor szakát. Az megint más lapra tartozik, mondja a "Magyarság", hogy a restaurált Stuart-ház mól tat 1 annak bizonyult a neozet jogi szelleminek bizalmára és olyan poli tiká t f olytatott s amelynek válságos köv etk eariónyei azután egysz ersmindenkorra tönkretették an angol legitimisták elvét. Ha a Lord azzal^ az_elmé]fedessal_tanul^nvozná w a magyarság alkotmányát, mint amennyi tetterőt ós készségét tanusit a revizió szorgalmazásában t akkor lehetetlen, hogy a jövőben olyan tapsokat adjon nekünk, hogy menjünk királyért idegen uralkodóházakhoz,
