Lapszemle, 1928. december
1928-12-28 [1345]
keresés olyan síitán manna, mint amilyen egyszerűnek így általánosságban elmondva látjuk, nsn hiszen pl,,hogy Franciaország és Németország egykedvűen látna egy olasz herceget a magyar trónon, vagy Fran ciaorszag és Olaszország egy nem etet, vagy mindnyájan együtt egy angolt, Meinyi külföldi intrika és beavatkozás, esetleg vétó is kiséme egy ilyea királykeresést! De hogyan vérné ki magát az évezredes Magjar ország ós annak évszázados alkotmánya, ha valamdy újdonsült kis Balkán-állam módja ia végig házalná Szent István koronájával a művelt világ legrégibb ma létezó koronájával az európai udvarokat. Odáig valóban mégnem süllyedtünk hogy a magyar trón betöltéséről más_mint _a_ majyar alkotmány határozzon, mikor még hozzá azzal a méltóság nélküli házalással csak alakot cserélnének külső nehézségeink,. Mi ezeketa külföldi nehézság eket jól ismerjük; tudjuk azt hogy a tolhat alomnál szembe nem szál Ihatunk; de jogosnak semnifóle idegen beavatkozást el neu fogunk ismerni és csak mint ténnyel kell számolnunk üenen ag( hogy Trianon után ezt a diktátumot is el fog adj uk^ hanem aképp, hogy & u.n, királykér dósban egy lépést sem tesánk mindaddig, amig nincs biztosítva elhat ér ozásunk teljes szabadsága. Itt megjegyzi Apgonyi, hogy a magyar kormány ily értelmű nyilatkozatait ő is magiévá teszi, csak azt a passzivitást nem helyesli, hogy a kormány nem fejt ki következetes működést a jogtalan nehézségek elhárítására, amit ő teljes meggyőződéssel lehetőnek tart. Míg ez meg nem történt* tartózkodunk minden aVciótólj mely Magyarországot összeütközésbehozná olyan hatalmi tényezőkkel, amelyekkel megküzdeni nem bír, Alkj>tmányiin-_ kat és szuverenitásunkat azonban nem áldozzuk f_elj mert alkotmányunk megrontása erkölcsi megcsonkít se unkát jelentjenó a trianoni anyagi megteonkitás után. Nem csoda, mondj a Appohjá, hogy a legélesebb eszű és a legjobb indulatú idegen ezt nem érti m^g a maga teljes jéentABégében, de éppen ezért ez az a belső szentélye egy naazefc lelkének ahova idegennek tilee a bejárás; vagy nem mondjuk.- tÜLos, hanem mondr