Lapszemle, 1928. november
1928-11-24 [1344]
a középeurópai viszonyok "tarthatatlansfigarói" és a magyar kisebbségekkel szembeni igazságtalanságokról beszéltek, de ezzel nem változtattak a tényálláson, amely a magyar állításokkal homlokegyenest ellenkezik és igy csak a hazugságoknak hálózata, amellyel a magyar nép körül van fonva, még jobban ki lett terjesztve. Végül a lap hangsúlyozza, hogy Csehszlovákia ma is hajlandó a békés együttműködésre, ezt az akaratát löbbször kinyilvánította, néhány nappal ezelőtt újra, azonban ha Magyarország <*rre a reviziós kampány fokozásával felel ós a csehszlovák demonstrációkat tendenciózus propagandának állitja be a külföld előtt éo ha egy pesti félhivatalos lap elég merész ahhoz, hogy durva személyes támadást intézzen a csehszlovák köztársaság feje ellen, az csak annyit jelent, hogy még-meg kell" várni *• x;pixxxxxxxxxx azon események kifejlődését, melyek a magyarokat is meg fogják győzni arról, hogy mily hamisan képzelik el szomszédjaik helyzetét ós mily hamisak ós hatástalanok az ő saját mádszereiké Nyomozás Békésben az elnyomott szlovákok utdn cimü első cikkében ízurányi László, a Prágai Magyar Hirlap /23-26S/ főszerkesztője beszámol a békési tótok között szerzett tapasztalatairól,. Cikke bevezetésében történelmi visszapillantást vet a tótok Békéscsaba vidékén történt letelepedéséről és megállapítja, hogy a csehszlovákiai magyarokra rókényszeri*, tették a kisebbségi sorsot, ellenben a békési tótok önként vállalták az elszigetelődést. A kérdést mégis csak ez a tény determinálja. A békési tótságra soha ftem álmodott gazdu3ági gyarapodást ,vagyoni fellendülést hozott az uj otthon* Nyelvök ma is elevenen él az otthonukban. Nem vette el senki a "^lleakező-
