Lapszemle, 1928. november

1928-11-21 [1344]

Churchill éleshangu beszedbe* támadta a munkáspártöt és vezéreit, akik okaj i voltak az általános sztrájknak és következményeinek. Kiemeli, hogy a munkáspárt aew alkalmas arra

f hogy kormányozzon, és a választások alapjául az általa nos sztrájk kérdését akrja tenni. Thomas válaszában hajlandó aa általános 1 zstrájk kérdését választási alapul elfogadni és a D.Herald 19 munkáslap kiemeli, hogy a kormány látva az "adóleszállitó javaslat" elégtelenségét válasz tási jelszónak most uj jelszót keres, amellyel győzelmet remél. A Manch.Gu. 19 igen károsnak tartja a két párt közti vitát épe* most, amikor a Mond-féleA béketár .válásokat a legjobb eredménnyel v ezetik^ és egy ujabb viszály tüzeléJM veszélyezteti e tárgyalásokat,, A D*Chron,,lo szériát a lábas mondja az üstnek hogy füstös és a kormány épugy bűnös az általános sztrájk előidézésében,inint a munkáspárt. 15 párt hiába igyekszik az általános sztrájkot jelszónak venni a választásokra, mert az ország elitéli a túlzást és ha a munkáspárt magát mérsékeltnek mondja is^ nem egyéb, mint játékszere a szakszervezeteknek. Szabad párt osak egy van, a liberális párt„ Az adoleszállitó javaslatot, mint adó fel emelő javaslatot élesen támadja a D.Mail 19 és kiemeli, hogy az pé,izt ad azoknak

( akik nem szorulnak rá^ igy a gazdag nagyiparnak és elveszi azoktól, akik könnvebbitésre szorulnak, igy a kis háztulajdonosoktól. A D.Herald 19 fői eg a javaslat szegényügyi részét és a városoknak nyújtandó segély blokki rendszerét támadja, Gorvi* az Obsrver 18-ban uj nevot akar adni a javaslatnak és azt iparkönnyitési javaslatnak nevezi. A D.News 19 csúfolja ez erőlködést és rámutat arra, hogy a névváltoztatás még nem segit a javaslat hibáin. Külpolitika, lloyd George élesen támadta a Házban a kormányt, mert a francia militarizmus támogatásával elidegenítik Amerikát- Baldv/in, mint a Times 19 vezércikke kiemeli, apróra szedte Lloyd George érveit és rámutatott a túlzásokra, egy militarista Franciaország rajzára egy békeszerető Amerikával szemben és 1 kiemelte, hogy Franciaország ha barátja is Angliának, Anglia nincs hozzákötve a franoia szekérhez, sőt épen Anglia a£, amely a franciákat Locar^o felé