Lapszemle, 1928. november
1928-11-16 [1344]
tartásához. *z állam caak azt tartja meg* am4yre okvetl énül szüksége van. Dsm3-rkáci ü s vonalat kel] húzni ama dolgok között^ amelyeket az államra* és azok között, helyeket a tartományi egységekre ruháznánk át. Ennek a demarkációs vonalnak az iránya a harc kimenet el ótól és a relációktól függ. Ez a harc, mondj a Pribicsevics, sémiképpen am folyik & állam ellen, a határok érinthetetlenek,, csak átszervezésről van-szó, mert a tap sztaiat azt bizonyát ja, hogy az imperialista móds»er a nemaatet jobban szótvál a sztotta mint az idegen uralom. Nemcsak az áll a mjo gij hanem szociális kérdések is radikális megoldást követelnek. Arra a kérdésre* hogy a belgrádi vezető körökkel lehetséges-e ily értelmű megállapodás, Pribicsevics kijelenti, hogy ő azt reméli, hogy a z események fejlődése elsöpri a felszínről a mos tani hatalmasokat s akkor nyélbe lehet ütni a kibékülést az összas függő kérdésekben. Ismételten b>ngsulyozz c1 ', hogy a mostani belgrádi parlamentnek egyetlen tolényét sem ismerik el s hogy a tárgyalások megkezdésének első feltétele ezeknek a törvényeknek h a táLyon kfcvül való helyezése. Az amputáció gondolatára vonatkozólag Pribicsevics kijelenti, hogy az egyszerűm bolondság és mindig blöffnek tartotta, minden ami ebben a kérdésben történhetik, abb^n merülhet ki, hogr a belgrádi hatalmasokat fogják meg^mputálni. Ha ez a terv komoly volna, akkor a nemzet a mostani hatalmasokat meg fogja kövezni. Különben is, mondja Pribicsevics, ezeknek az uraknak nincs meg a tehetségűk ahhoz, hogy amputáljanak, mert ez a békeszerződés megsenmisitése volna, amelyen pedig államunk léte nyugszik. Arra a megjegyzésre, hogy Belgrádban Pribicsevicsnek a horvát paraszt párttal való szövetségpt rövi életűnek tartják, Pribicsevics kijelenti, hogy ennek a gondolatnak a kívánsága- szülőapja.egészen biztos, hogy együtt maradunk, mondja PriMcSevi-cs, amíg a harcot végig nem srivjuk ás. uzonvára azután is, *mi pedig a belgrádi erős kéz poli" tiké jávai /aló f->ay^%lűSl illeti, azt Pribicsevics egysz erü*i gyemé-