Lapszemle, 1928. november
1928-11-15 [1344]
A Teraps 13, vezércikke Kellogg éa Coolidge beszédeiv el íogi lalkozik, Kellogg beszédére,-aki Amerika békeszeretetét hangoztatta, a Teraps megállapitja,hogy soha senki azt nem vonta kétségbe, arról azonban vitatkozni lehetne ,ho_y vájjon az amerikai kormány általános politikája kedvezó-e a béke megszervezeósének, Ebből a szempontból azután i* gen jelentős Soolidge la elnök beszéde,melynek több állitása mellett ne; lehet szó nélkül elmenni, Így többek közt azt mondotta az elnök,hogy de többet áldozott mint bárki m áa,• ^merika a háborúból kizárólag erkölcsi nyereséget szerzetté ^zzel szemben a Temps csak a tényekre hivatkozik, s bár nagy hálával ismeri el hogy Amerika közbelépése döntő tényezője volt a győzelemnek,amikor a francia halottak százezreire s az elpusztitott francia orzágrészékre gondol, kissé furcsán hangzik előtte Coolidge azon kijelentése,hogy : A többi országok j&il***&&x háborús veazteségeiórt kárpótlást talált a területi gyarapodásban s a jóvatótelben» M Megengedhetetlen volna.mondja a jW) S| hogy a népek nagy viaskodása egyszerű pénzkérdéssé válj ók, amelyben a kiontott vér csak annyit szániitson mint az elköltött pónz«„.. Lehetetlen,hogy vér és arany egyforma súllyal essenek a mérleg serpenyőibe. Ami Coolidgenak a leszereléssel kapcsolatos álláspontját illeti amely azt hangoztatja,hogy az ország biztonságát nem szabad feláldoz- • ni a leszerelés kedvéért, ezt a Temps teljes mértékben honorálja, csak ápen azt kivánja,hogy ugyanezt az álláspontot ismerje eljogosnak Amerika más államoknak is. Csakhogy Coolidge Amerikának Európával szemben kö» vetená; magatartását mégis attól akarja függővé tenni,hogy Burópa szigorúbban korlátozza fegyverkezéseit. Mindebből arra a konklúzióra jut a Temps,hogy Amerikától nem szabad olyan kezdeményezéseket várni,melyek túlmenőének a szorosan vett amerikai lékeken, a hc jy Európának az
