Lapszemle, 1928. november
1928-11-15 [1344]
megjelent cikkéből, amelyben elmondja Magyar országból való kiutasít ását a briimii Lidová Hoviiú /13«~677/ kiszakít néhány becsmérlő mondatot a Bethlen kormány rendszeréről áe azt mondja, hogy Ileilig cikke ugy jellemzi Bethlen, gróf rendszerét, hogy az tel- jesen megerősíti a Lidové_J^ov iny /y d_ e /-j egy ii pesti ,leyjplj?zójó > nek jelentéseit ós megállapításait , A pesti rádió neyetséges mentegető dzóge. cimmel a Hodzsa-féle Szlovenszky Dennik /14-261/ a Koszek cseh minister Ismert nyilatkozatának cáfolatául a magyar rádió tá^sa • ság által kiadott nyilatkozatáról azt mondja, hogy semmit sem cáfolt meg abból, ami az irredenta tevékenysége ellen számtalanszor fel volt sorolva azután a Budapesti Hirlap és a Pester hloyd e tárgyban tett megjegyzéseit röviden ismerteti s azt mondja, hogy nincs szándékóban az öregedő Pester lloyd humorát ront ani^ s azért csak azt kívánja, hogy a magyarországi nemzetiségek csak annyira el legyenek nyomva, mint Csehszlovákiában a magyarok ós totók Akik Oroszorszá g nak szánták; Budapestet 191(3 -b ari,, Czablk János pozsonyi bankigazgató a Hodzsa-főle Szlovenszká Politikában háborús emlékeiből egyebek között azt irja, hogy Pozsonyban dr Szlabeyciua Sámuel ügyvédnél gyűltek össze azok a háborús övekben, akik már akkor várták a csehszlovák köztársa, súgót... Elénk vita közben már 191 ti -ban felosztottá k ot t _ , Jugyar,ars zagot g Az egybegyűlték Véleménye szerint csehszlovák-jugoszláv koridor nélkül a béke jnem volt megköth eto Ruszinsakóf, Ungvári és Máramar0É3Ziget vidékét Budapestig terjedő ékkel, amely Buda pesten i s magában^foglalta volna^ Oroszországnak juttatták; Csehszlovákiának jutott volna az egész terület ettől az éktől
