Lapszemle, 1928. november

1928-11-06 [1344]

risza István gróf meggyilkolásáról a Neues wr. Journal szinea leírását reprodukálja a Lupta /d-2090/ Kisebbsé

gi ügyek. aa erdélyi magvarsúg nemzetközi helyzetéről Jakabffy elemér cikké* közli a Magyar KiseDosóg /1-21/ *z impóriumvóltozáskor egyenesen si~ ralmaa volt ez a helyzet, hiszen az erdélyi magyarság akkoriban annyira el volt zárva a külföldtől,hogy még nem is értesülhetett arról, mi tör- ( tonik ottan . Azóta, amennyire csak megengedték az uj államhatalom kor- | látozó intézkedései, az erdélyi magyarság mégis igyekezett bekapcsolódni abba az uj eszmeáramlatba, amely europaszerte megindult a kisebbségvédelmi szerződés aláírásával* ÁS a körülmény, hogy a román kormányzat a párisi szerződésben vállalt kötelezettedéi ellenére a magyarság jogait foéysonosan sérvedte

9 arra kényszeritette ezt a magyarságot^ hagy komolyan tanulmányozza azokat a módokat is, amelyekkel panaszait a Népszövetség elé juttathatja,- 1924 folyamán ólt elűször a nemzetközileg biztosított panaszjogával s a Népszövetség elé vitte az erdélyi és bánsági magyar telep«sek ügyét, majd rövidesen elkövetkezett a magyar kise osógi egyházak panaszának beadása is« Igaz, hogy már ezt megelőzőleg ia kerültek erdélyi vonatkozású panaszok a Nópszövetsóghea

v de ezek a panyázok Budapesten készüljek a magyar külügyminisztériumban^ a Bocskay Szövetségben stb„ Mindeneaatre örvendetea

?

hogy amikor az erdélyi magyarság közvetlenül fordult GenfDe; maga iíowánia külügyminisztere is elismerte a parlamentben^ hegy ehhsa joga volt a magyarságnak,, mert lépésének e jogszerűségét nemzetközi szerződős biztosítja^ kz erdélyi magyarság valódi ős sikeres bekapcsolódása a nemz«tközi életbe azonban voltakép csak akkor következett be

r amikor a nópkÍ3ebb3Ógi kongresszusokat létesítették és szervezték meg

0 A

z a

z érdeklőuéa viszont, mely a népszövetségi ligák uniója részéről a kisebbségi kérdések iránt neg~