Lapszemle, 1928. november
1928-11-06 [1344]
tóaónek követeléséről, aratnak fejében eredetileg 50 milliárd leit követelt Németországtól iíománla, de ezt az öaazeget kéaóbb leengedte 80 milliárdra. lemond a németek által tönkretett petroleumazondék kártóritéae fejében támaaztott követeléaőrÓl ? ami összegszerüleg 10-15 milliárd leit teáz ki. végül lemond a Nómetorazágtól a xiawe s-tervezet azerint Romániára eaő 1 y» me gfizetóaónek a követeléséről, arat 300 millió aranymárkának, illetve 10 milliárd papirleinek felel meg. Mindezekről ttojaunia az egyezmény azerint egyazeramindenkorra lemond, ü* ez még neaa elég, mert igyankkor vissont aulyoa öaazegek megfizetéaóra ia kőteleste magát Románia Németországnak,* így elaőaorban kötelezte magát a német kezekben lévő román értékpapírok revalorizáláaára átlagoaan 35-40 70-os arányban a minthogy körülbelül 500 millió aranylei névértékű értékpapír van német kezekben, ez a revalorizáláa körülbelül 8 milliárdos terhet jelent a román kincstárra* de nyilván móg nagyobb lesz a teher, mert a papírokban máris óriási hossz indult meg a külröldi tőzadőkaOoMósodsorban kötelezte magát itománla az egyezményben a szekveaztrált német vagyonok visszaadására, illetőleg kártalanítására* ami a kincstárra nézve legenyhébb becslés szerint ia 540-25 milliárd lei laegterhelóat jelent. Végül vissza kell adnia Romániának az összes romániai magánvasutak szekveaztrált részvényeit, be kell váltania a lejárt szelvényeket ós a német részvényeseket kártalanitani kell az elmaradt haszonért. Hogy ez milyen megterhelóat jelent az államkincstárra, azt még hozzávetőlegesen sem lehet megállapítani. Végeredményben tehát a román államkincstárt e- I redetileg megillető ós az egyezményben elejtett, majd pedig az egyezmény ezerint az államkincstárt terhelő mindezen fantasztikus összegekkel szemben fiómetország mindössze 74 millió aranymárkót fizet Romániának,ámde • még ezt az öaazeget séta ajándékozza csak igy oda s hanem csupán kölcsönképen adja Romániának ? mert hiszen ebből az összegből eszközli Roatfnla &