Lapszemle, 1928. október

1928-10-23 [1343]

azsrzőcé a közö tt. Az első esetben, mondja Rodolfo Mosca» be keliene igazol nLok, hogy egyetlenegy klauzula, legyen az akár olyan fontos is, mint aminő valamely állán határainak mqgállapitása

s megsemmisi thetné val anannyi többi békepont érvényességét, de ugyanakkor azt is igazolni* ok kellene, hogy eddig még agyetlen békeszerződésen aom to rtónt SOTIIÍ-_ féle vál toztgÉÉ.8 és valamsnnyijclauzulát pontosan értelmezték és mereven be is tartották. A második szempont igazolására pedig be kellene bizonyitmi >azt ia* hogy a különbbzó békeszerződések között kimondott összefügg van, ez azonban valótlan, ily en öa sz ef iigge a nem áll fenn jogi szempontokból aem éis nincs ilyen összefüggés politikai szempontokból aem, Rámutat az 0I355 tudós, hogy a aerrésisz érződé st Lausanneban gyök eresen megváltoztatták és ez ellen senkinek sen vol t szava, még Németország serr. követelt 9 emiatt _ajrersaill_esi jsz érződé s_ revízióját, de a aevréei sz erződést soha nem is alkalmazták, a győztef Törökország tar gadiatatlan valóságával szemben Európa elfogadta a befejezett tényt és beletörődött abba, hogy revidiálja a három évvel azelőtt kötött hékeszerzőoást. Miért ne volna tehát lehetséges akár holnap, hogy a DunavÖlgyében történő átalakulási folyamat a békeszerződés nyomasztó abroncsának azé ttá résével befejeztessék. xxaaaKikMMifa Az államok élete non mfevedhet kén fontába éa ezt az igazságot senki plasztikusabban éa maradandóbban nem jeleníthette ki, mint Muaaolini, aki szenátusi beszédében kij elentette, hogy a békeszerződések nen ö rokól etüek, A revizió kérdésével egyébként Rákosi Jenő is foglalkozik a •Pesti Hirlap" mai vezérekében élesen mqgviiagitva a ruazinszkói magyar ellenzéki pártok berqgazászi kongresszusának memorandumát ós határozatát, amelyet már tegnapi szemlénkben részletesen ianértettink éa mindezeknek a világitáaál)an felveti a kérdést, hogy vájjon eiekáta panaszok at hallva, m&mindig nem aktuális a revizió kérdáse'r Tiz év alat a mázom vármegyéni kia Ruszinszkóban elpuaztitottak 80,000 magyart, menynyi puaztul t el az egéaz Felvidéken, menny Erdélyben, a Bánátban ós a qcr£