Lapszemle, 1928. október

1928-10-22 [1343]

saját területeknek népszavazás nélkül való elcsatolását nyers önkénynek érzik, elvileg megértéssel lesznek az iránt, hogy Magyarországnak igen nehezére esik belsőleg lemondani olyan területekről, amelyek maguk nem nyilvánították akaratukat. A másik oIdalom az ember mégis meg lesz lepve, hogy a magyar mi­nisterelnök mostan ezt az igényt olyan határozott formában ép­pen olyan területek tekintetében támasztotta, amelyeknek tisz­tán .német lakossága van. Amilyen kevéssé gondolunk mi arra, egy későbbi népszavazásnak a Burgenlanddal való msgejfcését el­vileg elutasítani, épp oly kevésbbé látszik nekünk Bethlennek a Burgenland beszéde Magyarország eddigi reviziós politikájának vonalán lenni. Hiszen ugy Rothermers valamint Mussolini, a ma­gyar reviziós politika pártfogói mindig csak néprajzi szempon­tok szerinti határrevlzióról beszéltek. És eddig a magyar revi­ziós mozgalom főleg abból a tényből merítette elejét, hogy nagy magyar lakosságrészeknek a mai határokon tul kell élriiök. For­dulat állott_itt be? Némileg mégis csalódtak Mussoliniban és Rothermere-ben és most ismét egészen a saját kezükbe veszik a revíziós problémát? Miután Bethlen gróf magát a Burgenland kér­déstnem aktuálisnak jelölte meg, ennélfogva szinte az a látszat, mintha az intregritási gondolat, azaz az a kívánság, hogy a nagy régi Magyarország számos idegen népeivel ismét izent-István ko­ronája alatt egyesltessék, jelenleg inkább előtérbe lépne. - Ma­gyarországon tistában kell lenni azzal, hogy magyar részről te­kintettel kell lenni fontos imponderabillátra, ha nem akarják veszélyeztetni égy Németországgal való későbbi szoros együttmű­ködés célját. Németország számára mindig lényeges különbség lesz, vájjon az erdélyi német szászok vagy a bánáti svábok sgyesitett­nek-e újból Magyarországgal, vagy pedig hogy a Burgenlandról mint német határtartományról van-e szó. A németségnek Romániában

Next

/
Thumbnails
Contents