Lapszemle, 1928. október

1928-10-22 [1343]

Easutiwa volt Miniszter intervjut adott az eszéki Die Drau clmü lapnak, ebbel többek közt azt mondta , fa*gyt*Mi komitok ural: akarunk lenni országunkban* Ma már nem követelünk autonómiát, mert a pe rsz#~ nálunió elve alapján állunk. «* A továbbiakban rámutatott, hogy a horvát ké. déa most már olyan europ aL,jelentőségű, hagy neiu a belgrádi korcsmákban^, hanem nemzetközi téren fogják megoldani«/Dőlbácaka 20, Hirl 21/ Pribicsevics is nyilatkozott a sajtónak, s azt üzente Belgrádnakjj hogyha egyik politikai akciója Belgrádnak nem sikerűi, jön a raáaidikj a harmadik, de a szerbiai hegemóniát meg kell szüntetni. Hogy mit beszélnek az államjogi professzorok, őket nem érdekűimért ők gyakorlati politikusok, a Pravda továbbra is azzal vigasztalja eszekkel "a kijelentésekkel szemben Szerbiát, hogy nagy ellentét van a horvátok 5s a független demokraták között, mert Pribiosevicsók hallani sem akarnak a perszánálunióről s Rádiósok ezért bizalmatlanok csak egyelőre nem akarják szakadásra vinni a dolgot./Délbácska 20/ A sziszé

k

i gyűlés

t gyönyörü időben tartották meg g 40-6 0 ezer eraber vett rajta részt,a képviselőket paraszt szekereken vitték be az állomásról ? ahova hárem óriási különvonat vitte Zágrábból a közönséget. 80 képviselő jelent meg,. Előbb megtekintették a háziipari kiállítást, aztán resztvettek a paraszt-dalárdák hangversenyén, végül a nagy vásártéren megtartották a népgyűlést, melyen sok külföldi uj ságira is magjelent,, Maosek és Pribiosevics volt a vezérszónok. Macsek szerint a parlamenti merénylet óta § helyzet teljesen megváltozott, mert addig legális eszközökkel akarták folytatni a parlamentben a küzdelmet a horvátok, szerbek ós szlovének egyenjogúsáfáért

0 Mos t már világos, hogy ott lehetetlen minden küzdelem, "ezért elhatároztuk, hogy nem tesszük be többé lábunkat a belgrádi parlamentbe, hanem a par-