Lapszemle, 1928. október

1928-10-22 [1343]

sajtójuk a magyar parasztság kifosztéinak deklarálta okét, most megszavazták azt a határezatot,amelyben, a Népszövetséghez való felébbezássel fe ny eget őznek «*A továbbiakban azt állitja* hogy Usikmegyőben alig va» román elem az állami liivatalokb an

? mert a pénzügyi adminisztráció csaknem egészen magyar,a két város hivatalaiban csak kis hatáskörű helyekre szorultak a románok, a negyében 38 magyar jegyzővel szemben csak 8 román van> a biaposúgóknál még románul nem tűdé emberek is működnek. Minden állatorvos magyar s a körorvosok között is csak egyetlen egy a román*- Ha az udvarhelyi kongresszus farizeusait nem Budapestről vezetnék,akkor ezt a statisztikát ia csatolnák a genfi kérvénybez„ AZ iskolákra nézve tudni kell

? hogy ezek száffla /felekezeti/ megnövekedett a román uralom alat"; a a mágnásoknak az az igénye^ hogy a román állam ezeken a területeken ne tartson fenn a román növendékek számára iskolákat, teljesen abszurdum. Hogy ezek az urak beleelegyednek Románia pénaügyi és közgazdasági politikájába, csak azt mutatja^ hogy a politikai realitással még mindig nem vetettek számot* - AZ Adeverul /L9/ erős támadásban fejtegeti* hogy a nagygyűlés csak a mágnások összejöveta volt és nem képviselte sz egész erdélyi magyarságot, Srre Willer felel az .Adeverulban /20/. kije lenti,hegy a felelősség legnagyobb ré sze Anghelescut terheli^ aki végső kétségbeesésbe kergeti az erdélyi magyarságot„A sérelmek legnagy* gyobb része négy probléma megoldásával enyhíthető volna, üzek • l„/ a névelemzés ügye^ 2./ aliol kellő számú felekezeti iskola van, azonnal megszüntetendő az állami iskolák felállítása, 3;/ a magyar községekből azonnal eltávolitaudök a magyarul nem tudé tanitők és 4./ az államsegély kiutalása.* A Cuvantul /20/ arra az eredményre jut, hogy a liberálisoknak nincs határozott kisebbségi politikájuk, csak alázatosan kéri a kisebbségektől a voksokat választások idején, azután érzéketlen pa*.