Lapszemle, 1928. október

1928-10-20 [1343]

veztek egy besszarábiai nőt, aki kizárólag elánul éa oroszul tud,aztán eltiltották a felekezeti óvoda felállítását, mert úgyis van állani kisdadóvó a községben,, a Br- lapok /aO/irja

s né gy JOri stea^ré gens^átrlárk^ • hivatta AnglieleaGut_3_felvilágesit^ hogy miért fordul az^iskelaügyi ba^okjaiatt a magyar párt Genfbe.Anghelesou hosszú előadást tartett a kisebbségi oktatásügyről. Anikor visszatért az audienciáról, a Br.L.tudósitója megintervjuvolta. Angheleseu indulatosan következőleg felelt s - Nem szólhatok az ellen, ha a magyarok a Népszövetség elé akarnak menni, ligyszer már úgyis voltak ott, és azt a választ kapták., hegy mi még sokkal 11 be ralis ab bak vagyunk, mint amennyire a békeszerződés kötelez bennünket,. Kz a válasz Sir Cecil Róbert ajkóról hangzott el a Népszövetség nyilt ülésén s egészen bizonyos, hogy Genf most SÖR ío

g 'gyöbet mondani, ha a magyarok csakugyan ki mennek „Hangsúlyozom, . hegy amennyiben a magyarok mint román állampolgárok azt hiszik,hegy bajaikkal joguk van a határon túlra menni, csak menjenek, Előre kijelentem, hogy óriási hibát követnek el, amit mi nem akadályozhatunk meg. Iái már eddig is többet adtank,mint amennyit egyáltalában kellett volnaVa magyaroknak háromszor annyi iskolájuk van, mint amennyi a háború előtt volt % nos, menjenek a Népszövetség elé, de mi is »tt leszünk majd, hegy bebizonyítsuk, hogy a panaszkodóknak nincsen igazuk. • A lap azt kérdi a többet-adáara, hogy talán azt érti a miniszter, hogy a magyar diákok 90 -*-a elbukott, a

z iskolák nem kaptak államsegélyt, amit a befizetett rengeteg adó és a békeszerződések alap ján egyaránt teljes jegeimmel követelhetnek, hegy az iskelák nyilvánossági jogával még mindig folyik a játék s hogy nincs tanulási,tanítási jog, iskolaválasztási szabadság és az anyanyelv tisztelete ?Jebb volna, ha mindezeket megadná a kormány. fírr