Lapszemle, 1928. október

1928-10-20 [1343]

oaipaL kancellárnak a ayygatraagjaiországi kérdéssel íoglalkniS - tagnapi szamlánkben részi etesan iimértetett beszéde., visszhangot kai t a magyar sajtóban. A "Budapesti Hirlap" ós a "Pestar Lloyd" esti. lapja egyértelműen annak a reménynek ad kifejezést, hogy Seipel kancellár tegnapi beszedőivel a nyugatm^yaro rszági kérdés ismét nyugvópontra jutott. Rámutatnak a fentemiitett lapok, hogy Seipal kancellár helyesen állapitja meg, hogy Mggjarországnak nerc volt célja a nyugatma^'a ror szag i kérdést aktuálissá tenni. Nincs szándékunk nyugtalanságot hintani Nyugatraagyaiorazágnak Ülünk elcsatolt lakossága közé* de a tolunk elszakitott összes országrész re vonatkccó egysógas gondolatunkról egyik irányban sem, tehát a volt szövetségesekkel szemben sau mondhatunk le. Megnyugávssal ás orommal vesszük, mondja a "Budapesti HirLap", az osztrák kaxellár részérói araagyar politikai kocapció iránt való mqgórtósöt* amellyel bejei 31 ti* hogy serami oka sem lehat arra, hogy tiltakozzon a békeszerződések revizióját karesű politika ellen. A békeszerződésekkel uz.emben való szolidaritásnak ez a megnyilatkozása, elégtételt vaLhat ki rásaünkről, Seipel kat&lláró az érdem, hogy könnyű kézzal bár, da megérintette azt a hurt^raalynek hangja élénk/ /v"rsszliangra talál minálunk. Seipel kancellár tudomásul vatta Magyarországnak azt a világos, de az évek folyamán kissé elhomályosult álláspontját, hogy a békeszerződés agy3tlen territori áliT rendelkezését San tekinti végi ágasnak, da ügylátszik, hogy Bethl cn minisztarelnok szaval több helyen félreértette, még pedig ott, ahol baüiLen miniszterelnök szavait a 70 millió némethez címeztet ós ezért a magyar minisz tar elnök beszédét "csatlakozási beszó dnak"mondt a , agy tüntetvén fal a dolgot, mintha Bethlen miniszterelnök ezzel a cinzésoel az osztrák-német agyasüást befejazatt ténynek takintanó, Válaszul f-. X