Lapszemle, 1928. október

1928-10-18 [1343]

Németország k

ülpol

it

ikai kilá

tásairól szói a GerjMnU/15-480/ W. H.-jelzésű vezércikke,amely abból a belpolitikai megállapításból indul ki, hogy a genfi kudarc utáni német válság-hangulat las.san nyugodtabb megítélésnek csinált helyet. Briand genfi beszéde nem a megegyezést, hanem csupán azt a mondát tépte széjjel,amelylyel körül volt véve. A mult szeptember arra tanitotta meg a német népet, hogy a háború utáni világ nem alakul az ő ábrándjai, hanem csupán józan realitások szerint, amelyeknek kétségbeesett hasonlatosságuk van a háború előttiekhez. A megegyezés legnagyobb barátja sem tagadhatja már, hogy Locarnó a benne tényleg megformulázott magállapodások állományára redukáltatott. És ez jói van igy;mert a másik oldalon alapjában sohasem állott többől. Majd azt a kérdést veti fel, vájjon összeegyeztethető-e az angol-francia flotta-egyezmény Angliának a locarnói_e&y_ezmé^ és vájjon elegendőképen vette~*ejtnglla I kompromisszium megkötésénél a locarnóí szerződésből folyó köt élességeitVAnglia a tengeralattjárók és a cirkálók kérdésében még jobban szolgáltatta ki magát Franciaországnak, mint valaha, sőt még ha visszaszívnák is ezt a megállapodást eléggé veszélyeztető mára Ina Anglia számára a francia szárazföldi tartalékok be nem számítása következtében előálló absolut francia főhatalmi állás. Amennyiben teliét Anglia nemcsak Amerikát, hanem Olaszországot és Németországot is kihívja ás Franciaország függőségébe lép, abba a kevéssé fényes elszigeteltségbe jut bele, amelyet angol államférfiak éppen el akarnak kerülni. Németországnak ilyen körülmények között nincsen oka arra, hegy az adott tényékbe beletörődjék. Itt e&jjvtiv_s^m^MU-JS>lJ-ÍJ-M^3^ÉSÚ-" ra olyan lehetőségek állanak fenn,amelyeknek figyelmen kívül hagyá