Lapszemle, 1928. október

1928-10-17 [1343]

tatba magat, meg nem jelent speciális jogcímet az országban való ma? radásra a ha honosítási okmányain kívül más jogalapja a tartózkodásra nincsen, akkor a határokat áppsn olyan feltételek mellett kell et hagynia mint az idegen állampolgároknak, az a nyilatkozat teljesen megegyezik Mansatinak a munkaügyi minisztérium vezé rfelügyelcjenek a "Brassói Lapok" -ban msgj eL ent nyilatkozatával amelyet a "Pesti Napló" október 16-én ismertetett, a "Nsrazeti Ujsag" ezzel kapcsolatban m egj eg)

7 zi, hogy ebből a nyilatkozatból a naturalizáit állampolgárok helyzete most az, hogy miután a román állam 1 mondatta őket régi állampolgárságukról és saját kebelébe fogadta őket, - most váratlanul ós az összes internacionális jogelvek ellenére kiutasítja ós hontalanná teszi őket. Ehhez hasonló dolog még nem igen játszóközei dott le civilizált államban, Az idegenhajsza Erdélyben/300.000 ember existencia'.ját érinti.A rutének ragaszkodnak autonómiájukhoz,-Az összes ma reg$ li lapok ismertetik á rusozinszkói magyar pártok beregszászi kongresz szusán előterjesztett határozati javaslatot, amelyet Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő olvasott fel, a& a határozati j avaslat megállapítja, hogy a cseh kormány 10 év alatt a békeszerződósben és a csehszlovák államtorvényben vállalt jogi kötelezettségének nem tett eleget. Intézkedései kifelé deraok-patikusoknak, szociálisaknak, törvényeseknek mutatkoznak, de befelé a gyakorlati élet számára egyenesen pusztító hatásúak, az egész őslakosság 1 egfóképpen a magyarokra nézve, Ruszinszkó területének nem volt meg ós nincsen meg az ónálló törvényhozása, amit pedig a békeszerződések ós az alkotmánytör vény szintén biztasi tanák neki. Kimondja a kongresszus,,, hogy a pártok eddigi követ dóseikst fenntartják ás követelik elsősorban az állampolgársági kérdések igazságos rendezését, a saint-geimaini szerződés alapján, akként* hogy minden Őslakos^ akit a rezsimváltozás itt