Lapszemle, 1928. október

1928-10-15 [1343]

hogy ozoban Albánia nagyon elmaradt minden tekintetben és a viszonyok javításához pénzre volt szükség, kénytelen volt idegen hatalomhoz fordulni és e» gyedül 01a zorsző& volt hajlandó Albániát pénzzel támogutni

e 13 kölcsönt tényleg hasznos beruházásokra fordítják és természetes, hogy a hitelező intézetek szakértőkkel segítik elő a kölcsön felhasználását. Sz azonban nem jelenti azt, hogy Albánia függetlenségét elvesztette volna. Az a hir sem igaz, hogy az albán hadseregben 100 olasz tiszt volna, mert csak 6<! van és ezek közül is éiO orvos és mérnök. Leszerelésről nem lehet szó, ainig a belső rendet nem biztosította teljesen. A hadsereg különben szükséges a nép nevelésére és nemzeti öntudatának kifejlesztésére is a lokál-patriótizmussul szemben* Kiemeli azt is a király, hogy nem látja, hogy Olaszországnak támadó szándékai volnának Szerbiával szemben, mert Szerbia szomszédaival nem támadó szándékkal kötött szerződéseket, igy Magyarországgal sem, hanem az olasz kereskedelem emelésére ez országokban. És még 9gy szerb-olasz háború esetén sem hiszi, hogy Albánia érdekei ellenére e háborúba belekeverednék. Helyesli a Balkán-népek kooperációját és kívánja az együttműködést Görögországgal is. A tudósító jelentése rámutat arra is, hogy az uj király nincs teljesen aggodalmuk nélkül, mert a hegyi törzsek még mindig bizonytalanok és a római katolikusok sem látnak szívesen mohamedánt a trónon. Félni kell merényletektől is élete ellen. A la.; vezércikkében kiemeli, hogy az uj király Albánia függetlenségét hatásoson hangsúlyozta rámutatva az albán nép függetlenségi érzetére a múltban. A lap remélni szeretné, hogy a balkáni fellegek eloszlottak és a királynak tényleg igaza von, mikor békéről beszél o Balkánon és naugsulyozza, hogy Albánia nem engedi politikáját diktálni a Balkánon külső hatalmaktól-, , . ,