Lapszemle, 1928. október

1928-10-12 [1343]

tonságéról a a hozzájuk vezető tengeri utak biztonságáról is,fel tótlenül gondoskodni kell, Miután pedig Olaszországnak nincsenek ekkora biztosítandó gyarmatai,, ha mégis ugyanolyan flottával rendelkeznék mint Franciaorsz g, az a helyzet állana elő,hogy a Földközi-tengeóriási ren Olaszország határozottan/fölénybe kerülne a francia flottávalszemben. Ezt pedig lehetetlen elfogadnia Franciaországnak,hiszen afrikai gyarmatbirodalmával a szabad összeköttetést már csak az anya* ország biztonsága azempon jából is feltétlenül biztosítania kell .hogy tudja, kmi végül a harmadik pontot illeti, erre nézve egyes lapok /pl.Débats / azt mondják,hogy ez techihmkai kérdós,melyről lehet vitatkozni, másökazk azonban /pl.aoho de Paris / ugy vélik,hogy az olasz álláspont teljesen egyedülállójáért sem a francia-angol egyezmény elvével nem egyezik,sem az amerikaival,amely nemcsak az össz /tonnaszámot kivanja limitálni, de azon belül az egyes kategóriák legmagasabb tonnaszámát is* — amellett a Débats ós Echó utalnak arra,-fa ia hogy Olaszország ellenkezésének nem is annyira maga a flottakérdésber való felfogása az oka,i:anem inkább az azon valé bosszankodás,hogy ' Franciaország ós ánglia megegyeztek egymással,közös ut.^n haladnak s az angol-francia entente újjászületni látszik. Itt a Débats .10,-ben a ra utal *auvain,hogy elég sajnálatos volt a háború utáni angol-fran cia egyenetlenkedés, s csak örülni kell azon, ha a 2 ország rájött végül is arra,hogy olyan fontos kérdésben mint a leszereiés,angLia és Franciaország nem szabad hogy egymással szemben álljanak ,még ha ez más hatalmaknak kedvező is lenne, - áz olas^barát Journal 10.-ben Jt.-Brice rámutat,hogy a francia-olasz ellentót alapja voltakópen poli tikai a ha sikerülne politikai téren megegyezést teremteni a 2 orsz% között,akkor megszűnnének a leszerelésre vonatkozó nézeteltérések is, mert akkor nem kellene a 2 országnak versenyt folytatnia egymással,& politikai megegyezés tehát az alapja minden leszerelési egyezménynek.