Lapszemle, 1928. október

1928-10-11 [1343]

diplomáciai formulák varázsköpenyébe burkolva térjen nyugalomra. A döntő pont azonban mégis óbbon a kérdésben rojlik: Léteznek-o még lőhető jég ek egy közvetlen megegyezés számira Németország és Franciaország között, vagy nem léteznek már ilyen lehetőségek? Nem kételkedik abban, hogy ezek már nem léteznek.Dell-nsk abban a kijelentésében, hogy a német-franc la megegyezés sohasem fog létrejönni, kivéve ánglla közvetítése által a Baseler Nachrichten azt a terekvéot látta, hogy vált öt akarnak kiállítani a németeknek a jövő évben oljövendő britt-liberális és munkáspárti kormány számára. Mi nem tudjuk eldönteni, vájjon az angol újságíró* ebből a meggondolásból indul-e ki, és bizonyára óva intenénk a német közvéleményt, hogy miután a francia választásokhoz fűzött előzetes remény olyan szánalmas hajótörést szenvedett, most az angol általános választásokban keressen vigaszt. Hajlandók vagyunk egyet-mást Chamberlain betegségének javára irni abból, ami az utóbbi hónapokkan érthetjtlen.Igékben éo sajátságoj listákban történt a ForeignOffice-ban. Sohasem fogjuk azonban a dolgokat helyesen felismerni, hogy ez az angol politika csak azért volt lehetséges, mert azt az elméletet konstruálta magának, hogy Németország némileg beletörődött a Versaillesi-börtönbe. Azonban Versailles elviselhetetlen diktátum és az marad éú minden német politlka_csak arra irányulhat, Jlojfy eljusson e_diktátum revíziójához. Itt egy okos és nyűgeit szót kell kimondani és az angol közvéleményt fel kell világosítani arról, hogy az amerikai pénzügyi hatalomra és a bolsevista Oroszországra tekintő angol európai koncepció homokra van építve. Vonakodunk és mindig vonakodni fogunk elismerni, hogy'ffüfóea már 1219-ben lett megszervezve, hogy tehát a mai emberiség száméra nem marad egyéb hátra, mint panaszkolóan és nyögve tévedezni a Versailles! labirintus folyosói és mindig csak ujabb formulákat