Lapszemle, 1928. október

1928-10-11 [1343]

ban s amiről különben Goga Oktáv ia megffplalő bizonyítékokkal rendel­kezik. a Bratiann-politika a.iabb g^ lga£slgj kapott saját táborából A Cuvantul /10-367/, Déli Hirlap /L°-236/ éa Ellenzők /10-331/ jelentik;/ hogy Pleraaou veit igazaágügyuoiniszter,; a Bratianu-féle liberális párt bukaresti szervezetének elnöke, hosszas külföldi tartózkodásából basa­érkezvén Bukarestbe, politikai nyilatkozatot tett./ miszerint az ostrom­állapot ós a cenzúra .fentartáaa iiemániában igen rosaz hatáat vált ki a külföldön^ Széknek a kivételes állapotoknak a fentartáaa az ő véleménye szerint különben seia szüksógea. Nincsen oka a románságnak arra semhogy a kisebbségekkel szemben bizalmatlankod j ék, mert külföldi utja aorán ki­alakult véleménye szerint az utódállamok közül Románia az egyetlen ál* lam^ ahol a '.iiaeubaőgek teljes odaadással dolgoznak az állam érdekében Mindézakfolytán $ s t.i. Florescu a maga részéről szükségesnek látja^ hegy már a legközelebbi jövőben Oml Liber /aaabad tfaber/ciiiien egy uj napilapot jelentessen iú.ag i amelyikben e^en eszméiért harcoljon, a Temes­vári Hirlap ,10-5429/ külön vezércikket szentel Flereacu megnyilatkozá­sának mint nevezetes politikai eseménynek,- Hiszen ugyanarról a Jean Plf­reaouról van azó ; akinek nevét a romániai nópkiaebbaégek je?*gal Anghe­leaou neve mellé állították, lévén ő egyike a legelsőknek^ akik nyilván felléptek a kisebbségek ellen* /Plareacu volt ugyanis az ; aki ndnt as akkori Bratianu-kormány igaz aágtigymtniast ere, az ügyvédeknek megtiltot­ta az igazságszolgáltatásban a kiaebbaégi nyelvek használatát^, sőt egy a Keleti Újság számára adott nyilatkozatában akkoriban azt a feltűnő* kijelentést tette y hogy üomániának sazeógában ainca a békeszerzőrJóseknek a kiaebbségi nyelvhasználatrji vonatkozó intézkedéseit tiszteletben tar­tani, mert Románia nem ismerhet ol egy többnyelvű igasságssalgáitatást. Ref^ megj./ A.nemzeti parasztpárt aradi népein áa&yjtoj ^ yr *i r é 3 aiat a

Next

/
Thumbnails
Contents