Lapszemle, 1928. október

1928-10-10 [1343]

. neifl tudná a brit demokráciát iámét bevonni egy európai habárába. A* bele keveredés a francia pelitikábaj f ltétlenül a kormány bukását okozná,, viszont az is megpecsételné a kormány sorsát, ha megengedné Parisnak, hagy az beleszóljon az angolul beszélő népek tengeri viszonyaba.bindenesetre nagy dőreség a liberálisoktól, azt gondolni, hegy a koriad by megismételné az 1923~iki protekciós baklövést. Baldv/in semmi egyebet sem akar^ csak szakértőkkel megvizsgáltatni a vas-és aeélvédelem kérdésé t,Különben is az unionista pártban sohasem volt ily nagy a szolida*? ritús,mint most

4 és ez talán főleg annak köszönhető mivel a párt retteg ogy ujabb szocialista kormánytól. Maga az a gondolat, hogy Xlcyö foorga a parlamenti hatalom egyensúlyát közösen tartaná fenn a munkáspárttal; nagy ellenkezést idéz fel Az unionistáknál oly óriási erős a szocialisták elleni érzés, hegy azt csal: legfeljebb egy a külpolitikában elkövet ott óriás baklövés tudná eloszlatni Garndn nézete szerint az unionista választók, férfi és nő egyaránt, Baldwinra fogják 1iadni szavazataikat Azonban van még egy nagy kérdés v

, nem lehet előre látni, hogy mily hatással less az általános választójog behozatala éa a női szavazati jog kitérj esztése.. Előreláthatólag az észak a Eunkáspárt tellett lösz, a dél azonban az unionistákra fog szavazni. Senki sem ké t :-?!kedhet abban, hogy a munkáspárt a jövő választásokon legalább fiO man* dátumot fog nyerni, azonban valószinübo, hogy százat.Azonban az ki van zárva, hogy abszolút többséget nyerjen a Házban és igy támogatás nél^kül formálhasson kormányt. Ami a lifciralizmust illeti^ ez 9 párt,, amely azelőtt nemzedékeken keresztül dominálta Angliát, ma csak a nemzet ötödrészének támogatására számíthat, Tény az, hogy lleyd (Jeorge lelkesíti követóit, azonban nem növeli azaknak számát, sem az unieniatáktól. sem a munkáspárttól egyetlen választét sem tud elhódítani.Garwin azután ráyutat : ha a munkáspárt nagy többségben jönne be és a llberáli-