Lapszemle, 1928. október

1928-10-10 [1343]

oiuun katalomhoz avagy befolyásához jut.. ü&ndjárt ugy véli, hogy fel van hatalmazva a létező tö rvények ellen eljárni- üz a nézet az' (5gazos köztisztyiaalok sorában már lábrakapott, kezdve a helyi hatóságoktól,, egészen a riiuiaztérium'.,kig< üz a helyzet ÍMi.sár annyira elviaelhetotleuné lett. hogy már nem kéaiekedhetik soká az a nap, amelyiken a nép nemzetiaégra éa felek.azetre való tekintet nélkül at fog térni az önvédelemre, Liláik oka az általánca elégedetlenségnek a határtalan korrupció, mely Románia küzéxetének minden ágazatában fellelhető". Az igazi helyzet az^ hogy az adózók már el sem tudják viselni azokat az anyagi terheket j,'a» íüelyekkel ez a korrupció é 3 a közvagyonnak az eltulajdonítása terheli me.g éket,- Ezenkívül az általános közgazdasági helyzet ia aggasztó méreteket öltött. Brdélybea. a parasztok legnagyobb réeso na tsáx kénytelel óriúai kamatok,mellett kölcsönt felvenni, hogy megfizesse a4óit-Mindezeken felül aztán ott vannak a népkisebbsógeknek sajátos sérelmei is. Hiszen hoiűúniában a kisebbségeket még máig sem tekintik egyénid jogú állampolgároknak s jogaikat semmilyen szentesitett törvény neaa biztosítja., kulturális, gazdasági, vagy nyelvhasználati kívánságaik máig sincsenek kielégitve.A közoktatásügyi minisztériumban például nemlicgy olyan tendencia uralkodna mely támogassa a kisebbségi iskolákat..- hanem ellenkezőleg olyan tendencia uralkodik

; amely minden joguktól mg akartja fosztari okét. Jóllehet az erdélyi szászok lélekszáma mindössze 350 000,. mégia 130 millió leüt kell fizetniük iskolai célokra 3 a szú az községekben a népességnek még állami iakolák építéséhez ia hozzá kell járulnia, kzsel izembe a a német kisebbségi iakolák az államtól >wm kapnak nagyobb segélyt. .xíi,t összesen évi 5 millió lóit, Igy aztán as? a helyzet áll elő. hagy „a szász lakiaknál egy-egy tanár fizetése alig havi 1000 leit tesz ki. ugyanakkor, .amikor a kuytt'ldön működi román származású tanároknak Oörög*?rszámtan. nulrsirlábaa., a román állami költ-