Lapszemle, 1928. október

1928-10-01 [1343]

lésszak, ha okozott is csalódást sokaknak, nem mondható eredménytelennek, már azért sem, mert soha még olyan nyíltan nem beszéltek Genfben a kisebbségi és leszerelési kérdésről, valamint az Anschluss-ról és Magyarországnak a szomszédjaihoz való viszonyáról. Paul-Boncour-nak genfi toeszédét a Debats 27.vezércikke kklnduló pontul veszi szocialista-ellenes fejtegetéseknek, rámutatva azokra a veszélyekre, melyek abból származnak, hogy a szocialisták olyan nagy befolyásra tettek sz^rt a fr«nMa politikában. Franciaország a. D.szerint csak akkor fog kiemelkedni a dekadenciából, ha a szoolalista-pártot forradalmi és az állami ér> dekekkel ellenkező pártnak fogja tekinteni. A J.de Geneve 27. párisi tudósító3a/Bernu3/ho3Szabb cikkben kritizálja, ioincarenak azt az eljárását, hogy már 2 év óta rendszeresen fizeti a háborús tartozásokat Amerikának és Angliának, dacára, hogy a parlament még nom ratifikálta sem a Bérenger-Mellon-féle, sem a üaillaux-ühurchlll-féle adósságegyezményeket. Ily formán Franciaország B.szerint terhes kötelezettségeket teljesit anélkül, hogy annak erkölcsi és politikai előnyeit élvezné. "Venlzelos és a francia imperializmus balkáni politikája " elmen a Humanlté 27. V. párisi látogatásával kapcsolatban kifejti, hogy Görögország, amely a balkáni sakktáblán Hóma és London figurája volt, most London beleegyezésével, ugylát szik a firancla politika érdek szférájába kerül. Miután Franciaország Genfben szorosabbra fűzte a kisentente-al és Lengyelországgal való kapcsolatalt, most Parisban Görögországot és Jugoszláviát akarja gyámsága alá terelni. A H. figyelemmel fogja kísérni a francia imperializmust legközelebbi ténykedéseit, mert a balkáni supremáclára való aspirációit olyan kalandok előhírnökének