Lapszemle, 1928. október

1928-10-08 [1343]

94 állami iskola a mig 1930-ig mindössze egy román tanító volt egész Udvarhelyrűegyáben^ a fuu.lt iskolai évben már 50-re szaporodott az odakuldött román tanitók száma és ezt a számot még rohamusan 3Zaporitani ia akarják, A tnagvar-sváb ellentét

et akarja kihasználni a Curentul /5-262/j hogy a szokott román módon bizonyos zavart keltsen* Azt irja ugyanis^ hagy a nagykárolyi katholikus gyűlés alkalmával egy magánbeszélgetés során Paál Árpád azt a kijelentést tette* Miszerint most már nem lesz külön magyar és külön német kisebbségi párt, hanem majd egyöntetűen lehet dolgozni^ mert német

t nevezetesen szász részről, az az ajánlat érkezett a magyarsághoz^ hogy mondjon le bánsági szervezkedéséről, amely esetben a németek viszont abbahagyják szatmári akciójukat, A Dőli Hirlap /6-233/ vezércikke felháborodva utasítja vissza az ilyen lólekvásárnak még csak a gondolatát is* A bukaresti református magyar iskBla m

űködését engedélyezte^ jelenti a Eelail Újság /8-*:í29/<, gót bukaresti palotáját ia viaszakapta az erdélyi református eg

yház a Keleti Újság /6-227/ szerint„ A kát bérpalotát a kormány mint ellenaóges vagyont vette a liáboru után zárlat alá^az erdélyi refonaátus egyház azonban pert indított ez ellen

c

a bukaresti Ítélőtábla most viszszaltólte a kőt épületet és feloldotta azt a zárlat alól. A legújabb iskola-romanizálási trükk az Kröélyi llirlap /53084/ szerint az, hogy Aradon bizalmas uton sorra felszólítják a magyar tanítókat és tanárokat, hogy kérjék nyugdíj azt atásukat

3 mert ha ezt neaa teszik, elhelyezik őket a Eegátba szerteszét. Nyilvánvaló, hogy igy akarják romanizálni a még magyar tannyelvű állami iskolákat.Legutóbb a Ferenc-téri állami polgári iskola hat tanára kapott ilyeti bizalmas felszólítást, névaaerint ilatusik Márton, Záray Jenő, Földes lipót,Szántó Pltex, Parecz Károly ós ffeideaoarch ödön.Mtnthogy valamennyien már évtizedek óta begyökereződtek Arad társadalmába, egyikük sem hajlandó át-