Lapszemle, 1928. október

1928-10-08 [1343]

ígyitehát az iskolávalgsztási szabadság inkább guny

?

mint jótétemény. Ha komoly jóakaratot; akarna a bukaresti kormány az iskolaválasztási szaDadság elvűvel kifejezni,, akkor a népkisebbségi iskolákat magukat ti ki kell vennie az Angliaié scu-féle törvények ki na ókararójéból* Hasonlóan nem előmenetelt jelent a kisebbségi kérdés rendezése tokinte tében^ ha~ nem inkább visszafejlesztést az, hogy a kiszivárgott liirek szerint a kiseobségi nyelvhasználatot a statútum csak olyan területeken tervezi megengedni, ahol valamely kisebbségi lakosság száma túlhaladja a lakosság 50 ft-Át, Nos, az erdélyi magyarságnak van néhány városa és néhány megyéje, ahol ilyen többségben va% ez ezonban a magyarság összes szá mának alig egyharmadát teszi IcL, tehát csak körülbelül 5-6 százezer ember kapna nyelvhasználati jogot

f mlg a többi 1 millió magyar,, ha egyes helyeken 20-50 f5-os számban is ól„. mégsem használhatja nyelvét. Ü8 VÍ3Z• szafejleaztést jelent, mert liiszen az eddigi román törvények szerint is egyes községekben,városokban és megyekőén már az 1/5 résznyi lak>s ságnak is megvolt a maga nyelvhasználati jega. Nyilatkozott a statútumról a Keleti Újság /8-329/számára a szász iíoth Ilans Ott© ós a sváb KrHuter Ferenc is már. Minkét nyilatkozat azt hangoztatja, hogy miután a készülő statútumról még azt séta tudni, hagy törvény lesz-e avagy csak rendelet, a részletkérdések pedig egyáltalán nem ismerete sek* hozzászólni non lehet* Az mindenesetre követelendő, hogy a tervezetet,még mUlőtt végleges formába öntik a kormánykörök, mutassák meg hozzászólás végett a kisebbségek képviselőinek is. Duoa belügyminiszter Koth Hana Ottsnak már megmondott annyit, hogy a parlament őszi megnyitásán felolvasandó királyi kézirat immár hivatalssan is be fogja jelenteni a kisebbségi kérdés rendezését, de azzal a megjegyzéssel* hogy miután a kérdés lényegesebb részei az alkotmánytörvény áltek már elintézést nyertek, csupán bizonyos részletkérdések