Lapszemle, 1928. október

1928-10-08 [1343]

A besszarábiai éhínséggel , melyről már részletesen hirt adott a szemle, ujabb hatalmas riportban foglalkozik a Dimineata /7­7840/. A Cuvantul /7-1243/ szerint végre megindult az éhező lakosság érdekében a segélyakció megszervezése, az Adeverul /6-13472/ azonban csak arról tud, hogy a kormány a társadalomhoz fog fordulni felhívással, a Lupta /6-2Q68/ pedig egyenesen botránynak mondja, ami a kérdésben ed­dig történt, különösen azzal, hogy "meggyulladt" tengerit akartak az éhezőknek juttatni, miként erről ugyancsak már hirt adott s szemle. A Dreptatea /7-296/ ugyanakkor arról ir, hogy Erdélyben a mócok körében is nagy az éhínség, s gúnyosan jegyzi meg a lap, hogy a bukaresti kor­mányzat mindössze annyit tesz, hogy ki fog nevezni egy bizottságot a helyzet tanulmányozására. Külpolitika. A román diplomáciáról vigasztalan képet fest a Curentulban /6-263/ Pamfil Seicaru, a legutóbbi szemlében már ismertetett azon esettel kapcsolatban, hogy Rio de Janeiroban az újonnan odakerült román követségi titkár, Beu Oktavián a nagy nyilvánosság előtt felpofozta Wraubeck román konzult, sőt a helyi lapok jelentése szerint a pofonok­nál is több történt: véresre verte. S mindezt a román követ, Brediceann Kájusz személyes jelenlétében, amikor a kikötőben éppen román vendége­ket vártak. A román közvélemény a Curentul szerint tagadhatatlanul elégtétellel vette tudomásul, midőn a testvér latin államban, Braziliá­ban, mely egyúttal egész Dél-Amerikát jelenti, követség felállítását határozta el Románia. Csakhogy e követségről azóta sem lehetett semmit sem hallani, csupán most, ezzel a botránnyal kapcsolatban. Mert mintha valami démon kényszerítené Romániát, hogy naponkint nevetségessé tegye magát. Szervezett propaganda-munkáról szó sincsen; Románia védtelenül van kitéve mindenféle rágalmaknak, a külföld pedig ezekenkivül csak olyankor szerez tudomást Románia létezéséről, ha egy-egy botrány kőz­ni . i

Next

/
Thumbnails
Contents