Lapszemle, 1928. október
1928-10-06 [1343]
R A 1 p o 1 i t i k a. 4 Politika és a horvát lapok köztlit élénk polémia indáit meg öztojanovics Lyubának a oelgrádi tud.akadémia ismert republikánus tagjának horvát ellene s cikke miatt a melyben a herváteknak azt üzeni s ,hegy a dél™ szláv állam belső berendezését bízzák a szerbekre, A Belgrád és Zágráb közti viszony elviselhetetlen.,feltétlenül szükséges tehát a kérdés rendezése a horvát követelmények egy részének figyelembevételével, azenDan amputáció ős szakadás nélkül* Ennek a kérdésnek rendezése után kerülhet a 3>r a horvát Ő3 szerb területek belső elhatárolására,de miután pontos etnográfiai határ nem venható a szerbektől é3 horvátoktól lakott területek között? szó sem lehet a horvátoknak Oattarotól Zimonyig terjedő területi spiráfciói megvalósításáról,, Ha ilyen felosztáahez ragaaakodnak, akkor a kardnak kell dönteni, - & oikket a raenfcenegrai Drljevics válaszol az Obzerbaa /A/. Meg van győződve arról„ hogy ha népszavazásra bocsátanak a kórdést ? az állam belső berendezésének ü^yé^az az ujterü- • letiok győzelmével végződnék,, Drljevics teljes egyenjogúságot követel • horvátoknak ég szlovéneknek a szerbektőt, minthogy önként ós kényszer nélkül alkották meg az uj elláttat* de felveti azt a kérdést, miféle j ©g alapján kebelezték be a szerbek Montenegrót* Amint ninca horvátba nincs egyetlen montenegrói sem,aki feladná országa szabadságát éa hajlandó volna egy kiszélesített Nagy3zerbia alkotrészővé válni,felpanaszolj a a legyükéit mantenegrei a33zany©kat» gyermekeket és a rombadőlt nonte- t negrei házakat ? mint a szerb barbarizmus ki só r t et é t . Montenegróra nézve; életkérdés Horvátország állami egyenjogúsága,hasonlóképen Horvátország egyenjogúsága részére fentoa kérdés Mongenegri. 3zabadaág»,/^élbác3ka 5/ - A Brvat /4/ megvetéssel fogadjp tíztejanovica cikkét és abszurdumnak mondja s hegy egy akadémikus ilyeneket állithat. '
