Lapszemle, 1928. október

1928-10-01 [1343]

/ Délszláv lapszemle, ' 1988, október 1. Szeptember 27-ektóber 1-1 lapok. Sajt

óhírek. AZ újvidéki Szerb Történelmi Társulat október 1-én indította ffieg évenként 3-sz©r 10-10 Íven megjelenendő folyóiratát Pepovics Dusán belgrádi egyetemi tanár szerkesztésében.A folyóirat oime sGlaznik Isztorijsekog drustva u.Nevem Szadu, ős a délmagyarorazági szerbség történetével foglalkozik kizárólag. Belpolitika. A radikális klub szombaton tartotta kongresszusát, melyen teljes elégtételt szolgáltattak Vukioseviesnek a főbizottság támadásaival szemben. Egyesek itt is igen élesen támadták Tukicsevicset,ie a többség az ő embere létén*a hetárózat,mely egyhangú bizalmat szavazott neki,természetesen akadálytalanul keresztülmehetett annál is inkább, mert a szavazás elől a főbizottság tagjai kivonultak, /fcőlbácaka ős B.N.30/ MLgyelmet érdemel a felszólalások közül Lalosevics és Báczica zomborl képviselők beszéde. Az előbbi különösen az ellen kelt ki/.ogy a főbizottság a vajdasági nemzetiségi ügyek cime alatt folytatja Tukicsevics ellen a aaroeto A radikális pártnak semmi érdeme az, hogy a magyarországi szerbség megmaradt szerbnek, nem a politikusok munkája ez, hanem a pravoszláv egyház volt az a Védőbástya, melynek oltalma alatt a szerbség társadalmi, kulturális és gazdasági szervezeteit is kiépíthette. Vukiesevica nem vádolható azért, hogy magyar képviselőket vitt be a radikális klubba, mért hiszen a Yajdaaág lakosságának többsége magyar és német, igy csak érdeme Vukicaevioanek, hogy meg tudott egyezni a magyarokkal, s megakadályozta azt, hogy ezek Bádicsókhoz csatlakozzanak. A nem kvalifikált és alkalmatlan tisztviselők eltávolítása országos érdek volt. Az autonómia nem ártott szerb nacionális szempontból sem, mert hiszen például a bácskai tartományban 113 községben választottak jegyzőt ős ezek közül 98 »nem zetl<» elem a csak 10 német és 6 magyar van,de ezek közül is 9 azelőtt is ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció L T