Lapszemle, 1928. október

1928-10-03 [1343]

• (Teglal • Balkán-félazigeten. lAiaselini ur raag lehet elégedve ebbun a tekintetben azzal az úttal, melyet hat évi kormónyuralma alatt megtette Amikor keriaónyuraleiara került,Olaazerazág helyzete még éppenséggel nem veit könnyű a Balkánén. Akkar Belgrád fenyegetően emelkedett fel Hpma ellen, Tiranában egy elaazellenea kormány uralkodott, Athénban aem a kormány, aem a közhangulat nem veit kedvező Olaszországra nézve, Szófiában pedig a Sztambulinazki kemény a Jugeszláviéval való megegyezésre, törekedett, Bukarest indifferens veit, Budapest pedig még nagyen gyenge. Mussolini azanban hamaresan rájött arra, hegy mindezek közül ejgyedül Jugoszlávia az igazi ellensége Olaszarszagnak. Sárra közeledést teremtett meg tehát összes többi balkáni ellenfeleivel, akiket mind Jugoszlávia ellen fordított, ugy "hegy ma a balkáni helyzet teljessággel Olaszerszág javóra fordult. Minthagy pedig ez a balkáni helyzet addig nagyróazt Franciaarazágtól függött, megállapítható, hogy a francia politika a Balkánén egymásután szenvedte el a kudarcakat,a határesett és tevékeny elaaa politika minden vonalén győzedelmeskedett* Mindezek ellenőre nem szabad azt gondolni, hegy Olaazerazágnak Jugeszláviaellenea pelitikája egyúttal háberua pelitikát is jelentene, Mussolininak nincsenek háberua szándékai,Az olasz politika csupán Jugoszlávia bekerítésére ős izolálására toroké*: azik, hagy igy kényszerítse ró, hegy egyezzék bela Olaszerszág hegemóniájába az Adriai tengeren őa szüntessen meg a maga részéről mindem ez ellen irányuló politikát. Ebben az egész balkáni helyzetben Eemánia játszhatja az elhatározó főszerepet. Hegy t.i. a maga érdekkörébe vonja itomániát is Olaszerszág, ez nyilvánvalóan készséggel megad neki számottevő előnyöket. Már pedig H^mánia balkáni politikájának esetleges megváltoztatása révén Belgrád óa Paris rengeteget rjla veszithet. Hiszen emlókezetea, hegy amikor egy évvel ezelőtt az Averescu-kermány uj külpolitikai orientációt kezdett Olaszország irónyá-