Lapszemle, 1928. október

1928-10-31 [1343]

" Die KönigJttagj_in_Ungarn

w cimen von i i'lügl szk.alállamt itkár vezércikket közöl a nagynéniét Kreuzzeitungban /29-511/. A cikkiró rámutat arra,hogy hákosy Jenőt a minap Böth rmore Lcrd kezdeményezésére Mussolini is fogadta. A magyar újságírónak igaza lehet ha e beszélgetésben azt állította, hogy két kérdés uralja a magyar politikát és pedig a trianoni diktátum felülvizsgálása és a király kérdés. - é ve d_ azonban, ha_ azt a nézetet vallja, hogy a ^^^t^2^^Bmi^B^SLl2^l^^2BÍ^ÉB^ ££5L*

3 akar foglalkozni e keitŰ3_prohlémáyal. A világháborúban alul maradt összes államok közül éppen kanyarország az, amely kormányférfia inak 3zaja által a ieghatározótabban és legbátrabban száll síkra a gyalázatos békeszerződések kiküszöböléséért. A szenvedő társak közül sokan szinte példát vehetnének Idagyarországnak az igazságért és jogért folyó céltudatos harcáról. Éppen olyan merész dolog a budapesti kormányt a királykérdésben tétlenséggel vádolni. A király ság a magyar nemzet számára nem üres szó. hogy Bethlen gróf és kabinetje is számolnak e ténnyel, eléggé kitűnik a kormánynak te vékenységéből általában és a ministerek beszédeiből különösen. Ezek mindig és mindig a királykérdéssel foglalkoznak. Azonban ké kényszerül meggondolás / ;B3ethlen grófot még ma is e kérdés dilatorikus kezelésére. Egyrészt a külpolitikai viszonyok még mindig nem engedik meg a királykérdés ijjüi sikeres felvetését. Másrészt a kormányt vonatkozó elhatározásaiban azok a nehézségek is gátol ják,amelyek az országban gyökeredznek. A Uabsburg Ház detronizálásáról szóló 1921. törvény még mindig érvényűén van, 3 szomszédos államok félelme e dinasztia res^aur^isíról változatlanul feni áll. Joggal vagy jogtalanul; Prága,Belgrád és Bukarest Árpád trónjának e; hab ,burgi által történő újból való elfoglalásában a háború által megnagyobbított sőt a létesített államok Dirtokallómé