Lapszemle, 1928. október

1928-10-27 [1343]

Szent-Ivány József a kalt

aőgvetéai vita folyamán okt

0

25,~én hosszabb be széflet mondott, amelyben kapcsolatban az állami jubileummal rámutatott arra, hogy az ünneprontástól való félelemmel kellett megindokolni a nemzetgyűlés rászvételének az elmaradásátc "Rz az indokolás ólónk és jellegzetes rajza az ország politikai és nemzetiségi viszonyainak Az ünnerontástól való félelem egyenesen rácáfolt az alkotmányiéval becikkelyező mondataira, amelyek szerint »az államot a benne lakó népek önként, saját akaratukból alakították..* Ha igy volna, akkor nem kelléne félni az ünneprontástól Atatán visszapillantott a magyar kisebbsági politika 10 esztendejére ós ismertette azt az utat, amelyen a magyarság hivatalosan is az állam alapjaira helyezkedett j Szólt a reálpolitika kérdéséről, amely nem érhetett el eredményt, mert az államhatalom képviselői nem tudták kiszabadítani kezeiket abból a béklyóból, amit a nemzeti állam gondolata rájuk vert

a Kijelentette, hogy a kormánynak nincs jogoime ahhoz, hogy a jubileumi ünnepségeken való részvételt kivánja a magyarságtól, /P,M

:

Hirlap 26-245/

e A köztársaság jnbilfiujráról .„ dr, lelley Jenő a

w

Nyitravármegye* legutóbbi számában vezércikket ir, amelyben azt mondja, hogy amilyen Ügyetlenség, sőt tapintatlanság lenne megkövetelni, hogy a magyarság bensőséggel vegyen részt a jubileumi ünneplésen, olyan bántó sőt kihivó annak hangoz^ tatása, hogy a magyarok az ünneplésben részt nem vesznek s különb séget tenni hivatalos és társadalmi ünnepségek között egyenesen hipokrizis, A sérelmek hangoztatása indokolt és jogos, csak abban az esetben nem,, ha ünneprontássá válik, de nem is észszerű, mert alkalmas a panaszok kivánatos elintézését gátló dac profo-