Lapszemle, 1928. október
1928-10-26 [1343]
tőségre, hogy ez a két kérdés esetleg komplikációkra adhatnak okot„ A buda pesti z avargásokról. szóló tudósításokban a cseh és tót lapok csak az események ismertető* sőre szorítkoznak feltűnő betűkkel szedett hangzatos elmek alatt,=» A kormánypárti Reggel /25«246/ vezetőhelyen irja, hogy a budapesti zavargások nem tárnak ttj momentumokat a világ közvéleménye elé a tfur* kős bot, betört fej ős vér » a régi nóta, mely mindig uj marad egészen uj azonban az a kisérő körülmény, hogy a verekedések legali~ zálva lettek azáltal, hogy Gömbös honvédelmi államtitkár egyedüli ur a kormány portáján* Azt tapasztalja a cikkiró, hogy Magyarország belpolitikai élete elég forrongásba jutott s azt hiszi, hogy a magyarországi demokrácia és mérsékelt politika most vivja elkeseredett harcát a reakcióval és fajvédő politikával c « Ugyanié lap okt* 26,-1 számában feltűnő betűkkel közli, hogy több mint ezer rendőrt kellett felsorakoztatni a tűntető budapesti diákok megrendszabályozására;, A Zay»fále A Kap /26^246/ „Klebelsbe rg kétkula csossága* cimű feltűnő betűkkei szedett cikkében irja ? hogy Klebelsberg minister a numerus elaasu3t módosító törvényjavaslattal is hU maradt kőtkulacsos politikájáhoZí Klebelsberg az, akiben lángoló vágyak égnele a ministerelnöki szék iránt és amikor a liberális hetilapokba vezércikkeket ir és csaknem belső munkatársnak számit a Miklós-féle lapoknál, ugyanakkor fŐtámogutója, sőt mondhatni politikai vezére a szélső jobboldali Keozeti Újságnak is 0 hz a Klebelsberg csak olyan módosítást találhatott, &z&± mellett a kecske is jóllakott 03 a ká» poszta is megmaradt 0 A kultaszminister nem mert, vagy talán nem is akart erélyes kézzel belenyúlni a kérdés lényegébe. Szerencsére a budapesti zavargások nem olyan nagyarányuak, amelyek emberéletet ás . nnerírne i PVÍJTÍn • .
