Lapszemle, 1928. október

1928-10-25 [1343]

röl és Lengyelországról, /Bz ia egyike azon fogásoknak amelyekkel a esehek megnyerni igyekeznek a lengyel kazvólsnényt^Kef.megj./A vilnai "Slowo* A9-341/ vezércikkbe* megvil^itja a litváilett viszonyt ugy

; amint az a rigai sajtó tükrében mutatkozik. Az illető sajtó előtt szigorúan itali meg a helyzetet. Ugyanez a 1 appél dány*L angyal ország ós Bftnánia " cim alatt takarost 2, tudósi tást hoz, amdy elpanaszolja, hogy ha bár L engyel ország és Románia kösitt tol aj ctenképpen semmiféle ellentét nincs is van két elintézetlen dolog, Az egyik a*h hogy a kb, 50,000 fényi bukovinai len gy álság iskoláit, nevezetesen a czemowitzi lengyel gyranasitraots 34 lengyel elemi iskolát ö8 a lengyel tanitökópzőt a román hatóságok bezára tak ós a helyét .lengyelek minden tiltakozása ellenére sem engedték megnyitni, Ha a lengyel kormány nem is avátkozhatik be Románia belügyeibe, de a lengyel köz&emény nem nézheti közönyösen a román hatós-oknak ezt az érthetetlen eljárását azon román alattvalók elien

£ akik legközelebbi kapcsot alkothatnának Lengyelország és Kománia köztit A másik kérdés a Bes sz arabi ábsn lengyelektol elkobzott vagyonok kárpótlásának kérdése.. Az angeloknak és a franciáknak a remiin kocsány adott kárpótlást, nincs tehát senmi ok arra^ hogy a lengyel ekkel másként bánjanak, mint az emiitett szövetségesekkel* A "CzaS* a "Berliner Tageblatt" cikkeivel %1 al közük újból is. Most azt a cikket ismerteti, amely szerint Lerond francia táfcornok azért utazott a Keleten, hogy egy blokkot létesitaen o roszország dlcn

v amelyaak tagjai lennénác Csehország, Lengyelország Románia- Szerbia és Bulgária, Szak segi tőségével kellene elszakítani a Szovjettol Ukrajnát ami különben Benes ós ^asaryk terve, A "Czas* a cikk ianer tetánfe hozzáfűzi* hogy a benne foglaltak senmi féle fontosabb aj értesülést nem tartalmaznak Tökéletesen tudjuk, hogy a felhozott tények a valóságnak megfelelnek^ habár ért'elmetl enek is a ve-