Lapszemle, 1928. október

1928-10-01 [1343]

keresztülvinni igyekszik, illetve az a kát ország igazi történelmi szükségletét jelenti* Ausztriának természetes joga az, hog; a német köztársasághoz csatlakozzék,, ™zt a jogot a békeszerződés seia vitatja el, sőt ellenkezőleg az ehhez vezető utat bizonyos mértékig meg is jelöli. A továbbiakban arról elmélkedik, hogy a háború utáni államlakaulúsok térülőti szempontból a nemzeti államok földrajzi elhatárolására helyezte a. fősúlyt, Ilj en földrajzi szempontok jelölték meg az uj csehszlovák köztársaság Románia és Itália kútárait is

5 Azt nem vitatja, hogy ezeknél a földrajzi elhatárolásoknál a gjőzök ri^-n mindig követték pontosan a geográfiai határokat* Itt-ott bőkezűen mértek, itt-ott többet vettek el az idegen államok területéből, mint amennyi szükséges lett volna

? Ámde véleménye szerint ha az elhatárolás földrajzi aprólékosságaiba bocsátkoztak volna, ugy a dolog még most sem lenne befejezve és a határok bizonytalansága tartóssá tette volna a i^vanc törekvéseket* Van egy kis rész, amely részben az emberiség javáért, részben u mait bűneiért Áldozatot kel« lett hogy hozzon. 7*e ismételtén hangoztatja, hogy az, osztrák />nnchluss kívánalmak morális jogosultságát ő minden fenntartás nélkül elismeri* Hzivesen látná egy közös aralom alatt az Összes összetartozó germán területeket. Ámde az Anaohltíüss francia szempontból nem is osztrák, hanem elsősorban német Ügyet jelent és ezt világpolitikai szempontból is mint német ügy et bírálják el* & éppen itt van a kérdés kényes oldala, mert az Anschluss Németországot egy fenyegető en kiterjedt állammá növelné fel* Minden nép számára el kell ismerni az önrendelkezés jogosultságát, fle itt figyelemmel kell lenni arra, hogy - e jog érvény estilése ürügyül ne szolgaijo-n egy óriás birodalom kialakításához, amely kontinensünk ^gyeusul^- út veszélyeztetné,.^ sőt végeredményében az --gesz kontinens szolgasorsba jutásához vezet-