Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-26 [1342]

A nőmet-ronói gazóas igi megegyezés német fel tét elei nyilvános­ságra kerültek. Kormánykörökben eddig állandóan azt hangoz tat tik ugyan, hogy a tervbevett megegyezés Romániára nézve nagyon kedvező 5s ezért is ruházták fel teljhatalommal a Berlinbe utazott rónán bizottság vezető- | ját, Oromolut, a bukar< 31 ellenzéki lapokban nyilvánosságra került német féltőtelek azonban éppen ellenkezőjét bizonyítják az Erdélyi Hir ­lap 25/3075 szerint. A feltételek következők: l.Hománia visszatér a há­ború alatt elkobzott német vegyenek kártalanítására, még pedig olyfor­mán, hogy a mai érték 5C százalékát leírják., a mars dáknak felét Románia, másik felét Németország viseli, vagyis ha egy elkobzott német vagyontár­gyat 100.0C0 leire becsülnek, ugy Románia tartozik érte 25.,000 leit fi­zetni. 2c Németország részesedhessen a román petroleumkitermelésben, vagyis a román állam adjon saját területeiből kitermelésre petroleumme­zőket. 3. A német kezekben lévő háború-előtti román járadék-kötvények revalorizálandók, mág pedig ugyanolyan arányban-, ahogy ezt az angolok megkaptákj ami tehát kedvezőbb lenne a franciáknak juttatott revalori­záciőnál* 4. Németország kapjon Romániában ugyanolyan vámkedvezményeket, mint Csehország, Mindezen feltételek ellenében Németország viszont fel­ajánl ötvenhatmilliő aranymárkát Romániának az össze háborús kártéríté­sek cimén, ugy, hogy ebben tehát bennfoglaltátik a Generala-bankjegyékért járó német kártérítés is, - s ez az összeg pontosan ugyanannyi, mint amennyit a román járadékkötvényekért a német alattvalók kapnának Romá­niától. A külföldi kölcsön tavaszra való elhalasztását javasolták im­már hivatalosan is a francia pénzügyi érdekeltségek a román kormánynak a Dáli Hirlap 24/223 és Temesvári Hirlap 25/216 szerint. Emiatt Bukarest­ben nagy a megrökönyödés. A párisiak azzal indokolják javaslatukat, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents