Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-25 [1342]

magukat, noha loyalis állampolgárok voltak. A Burgenland egy lehetetlen földelosztásban szenved. Néhány nagy mágnásé,élükön az Sszterházyalkal és a Batthányiakkal, nem ezer hanem százezernyi hektár. A háború előtti idő magyarosítása, a földÍnség és a természetes gazdaságban való hiány voltak az okai a háború előtti kivándorlásnak. Jegyezzük meg: A burgenlandiaknak majdnem a fele küldtölfön van. A soproni szavazásról azt mondja:' hogy ajna^arokj^ly_a_n_^errort fejtettek ki,hogy ottan nagy nehezen magyar többség jött létre. A Frankfurter Zeitung 22/710/ K.A.J.tudósítója mostani folytatólagos és befejező cikkében szintén hasonló szellemben ir és egyebek között utal , , kevésbé arra, hogy a kis tartomány újjáépítésének mxx. akadálya az a bizonytalanság, amely a Burgenlandnak keleti szomszédjánoz való népjogi viszonyában rejlik, hanem inkább az a bizonytalanság, amelyet kívülről visznek bele. Alkalomadtán Bécsben is hallani lehet, hogy ne ruházzanak be túlsókat ebbe a tartományba, mert nem lehet tudni, vájjon megmarad-e nekik. A cikkiró di. cséri a forgalomnak azt a megjavítását, amely Burgenlandnak Ausztriához való tartozása, óta történt. 3opro0tól^ ő is azt mondja ,hogy a magyar nacionalisták nem számítottak rojszulaamikor terrorral diplomáciácal és hamisitottszavazással elérték hogy Jopron Magyarországnak maradt meg. sopront,a német várost, í.'agyarcrszég a űivitas Fidellssima di jznévvel becsülte meg egy olyan szavazásőrt, amely előre kies in111, az akkori osztrák kormány által megtűrt játék volt előre megállapított kimenet éllel.Arra utalva, hogy Magyarország még ma sem szüntette meg az utlevélvizurnot, ő is sürgeti, az Iszakről délfelé vezető ösjzeköttetés helyreállítását. A földelosztásról hasonló módon ir. mint a többi társai, megjegyezvén, hogy miután nincsen agrár-