Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-24 [1342]

nem deritett indiszkréció folytán nyilvámsságra hozta* ami angol óa francia körökben igen nagy feltűnést keltett. A "Tines" szerint a közölt szöveg teljesen hiteles. Párisi jelentések szerint az ottani félhivatalosok felháborodva tárgyalják az esetet, és a "^sster Lloyd" értesülése szerint, amelyet más lapok i s rnqgerdsit enek,> ez értheti is, mert az amerikai ügynökség Brianöhak egy a francia diplomáciai képvisel őkhöz intézett körlevelót hozta nyilvánosságra^ anely tsrraáaz etszsrüleg bizalmas jellegű. A köri eve lbsn alig leplezett} szavakkal azt a szenrehányá3t teszi a franci a kormány az amerikai kormánynak, hogy tengeri hagoméniára törekszik. 3 a levélből az vehető ki* hogy a francia-angol flottaegyeanény éppen ezen amerikai törekvés ellen iiányul.%y párisi Havas-jelentós viszont azt hangoztatja, hogy az egyezménynek semmiféle poli tikai tendenciája nen volt s csupán a tengeri leszerelésről táigyaló konferencia munkáinak folytatását akarta megkönnyíteni. A "Reggel" értesülése szerint a NorUi-Ameriean-ügynöksóg ujabb okmányt hozott nyilvánosságra, ezúttal az angol-francia flottaügyi " sz érződé sVmegel őz ó technikai tá igy al ás okról .A "Pesti ^apló" jelentéfte szerint a német-román kölcsöntárgya lások folynak s a német kormány hajlaidó Romániának 56 millió aranymárkát fizetni a háború alatti megszállás idején kiboaátott bankje- I gyekért a bukaresti szerződés által Romániának okozott károkért, Szénfelül Németország hosszabb lejáratú áruhitelt nyújtana Romániának s kötelezné magát arra, hogy részt vesz a román kölcsönbe^ a Birodalmi Bank tánogatná a leu stabilizálásit. Románia ezzel szemben abbahagyná 1 és revideálná a romániai német tulajdonok liquidálását* valorizálná a német kezekben levő'román járadékokat, amivel kompenzálódna a Németország részéről járó 56 millió márkás tartozás, amell ett kötelezné magát arra, hogy kedvező kereskedelmi sz érződé at nyújt Németországnak.