Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-22 [1342]

Albániábai éa Bulgáriában van Olaszországnak főfegyvere Jugoszlávia 1 az I ós kőzve tv e/entente ellen. Ezekben a kisebb sikerekben fölül marad I Olaszorszé; éa fontosabbakat is árt el a török-magyar egyezségben. 1 Albániában Anglia csak annyi sikert ért el, hogy Albánia királya nem J llI.Skander bég lett, hanan 1.2ogu, a cime azonban nem Altória

s

hanem 1 albánok királya* Olaszország sértve érzi magát azért is, mert nem j vonták be az angol-francia tengeri egyezménybe és azért ^enfbsn az entente nem számithat a rémai koiroány különös támogatására a németek ellen, A németek pedig értésére adják az ententenak, hogy most újból meg lehetne kisérelni Olaszország magukhoz édesgetését, A Rajna-vidék ról való egyezségben tehát az entente poziciója vészit és erőben nyer a németek álláspontja. Ezért nem tudott az entente kellő ellentállást tanúsítani a németekkel szánban, öokkal olcsóbb volna az olasz szü kaégleteket kielé^teni^ még a nettunoi szerződésen tulmenőleg is mint mértéken fslül megpuhulni a Rajna-mell ott. Olaszország nélkül i senki sem jöhet rendbe a németekkel. - I Hwoderiburg námetbirodalrai elnök Falsősziláziának német ró- 1 szén járt ós ott egy ünnepélyen nagy beszédet mondott^ amelyben rámutatott arra* hogy dacára a nép ragaszkodásának Németország iránt, Szilézia jó részét érthetetlenül mégis LergyeloBzégnak itóltók

s és igy egy hatalmas gazdasági egységet kettészakítottak. Beszédét azzal végezte* hogy lehetetlen elfelejteni amit a németektől elszakítottak, de ami megmáradt azt tovább akarják támogatni ós fejleszteni. Az öszszes lapok foglalkoznak ezzel a beszéddel ós csodálkozástknak adnak kifejezést, hogy Hindenbuig kétségbevonta a Nemzetek szövetségének határozatát, illetőig ezen htározat helyesség ás hogy a legsötétebb szinekkel festette ezen határozat következményeit. A félhivatalos "ápoka" /L9-260/ hozzáteszi, hogy az ilyen beszéd aenmikóppen asm járulhat hozzá a lengyel-német vissony enyhitéséhez, -