Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-22 [1342]

láaok ut ján keressen ebben a régóta vajúdó ügyben megoldást* De ezzel egy pillanatra sem adta fel azt a jogát, hogy a kordé a elintézését jogi utón keresse, amelyet a Tanács mai határozata kifejezetten nyitva a is tart.Ha közvetlen tárgyalások nem vezetnének eredményre, a Tanács többet nem térhet ki az eldl a kötelessége elöl, hogy a döntőbírósági konfliktus ügyét elintézze és végre érvényt szerezzen a vegyes döntőbíróság határozaténak. A "Budapesti Hirlap" is sajnálatosnak tartja, hogy a népszó* vetsógi határozatban nem a kérdés jogi szempontja dominál. Tudvalevd, hogy a msgyar-román viszálynak két aspektusa van: az egyik a jogi, amely a kórdóst nemzetköá jellegűvé avatja, sötmqgáta nenzetközi bíráskodás gondolatát juttatja krízisbe, - a másik pedig a földjeiktál megfosztott magyar birtokosok kártalanításának a gyakorlati kérdése* Szomorú, hogy a Népszövetség Tanácsában mindaddig nan volt meg a bátorság, hogy a kérdés jogi oldalát ragadja meg. Ezt bizonyítja a mai határozat ia. Ez azonban mivel sem gyengítheti a inqgar koanány a.zon változatlan ez ndékát, hogy a konfliktus jogi oldalát ne engedje elaludni. A Tanács mai határozata formailag épp olyan halogatónak látszik, mint voltak a régebbiek, ezt az ujabb határozatot azonban oly komoly taiáakozások előzték meg, melyekről az hihető, hogy kalló gamnciát nyújtanak arra, hogy ezúttal román részről is komoly igyekezettel fogják a végleges megoldást elősegíteni. Tisztán a románokon •ülik most már,mit tudnak ás mit akarnak nyújtani a károsultaknak. A •Budapesti Hirlap" is kiemeli, hogy a határozat nem hivatkozik a Tanács júniusi és márciusi határozataira, s hogy nyitva tartja ez az uj határozat az ügyet, amennyiben az agrárpör kérdése, ha a közvetlen tárgyaUs sikertelen volna, a Népszövetség decemberi ülésszakára kitűző ttnek tekinfrendő. A Népszövetség pedig akkor nem térhet többé ki