Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-21 [1342]

sikerülhet, ha az összes érdekeltek végesvégig jóakaratot és jóhiszeműséget tanúsítanak. A lapok tendenciája általiban az, hogy megértessék Németörszágnagy gal, milyen szerencsét jelent számára a genfi eredmény és hogy éhben nagy érdeme van Müller kancellárnak.Aflgresszlvitást Németországgal szemben csak Maiivá in /:> -bit s 18./ mutat, akinek fejtegetéseiben vörös fonálként húzódik végig az ingerültség Müller kancellár, a német kormány és a német sajtó ellen. Nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a klüri lés, jóvátétel és biztonság kérdés inek egyesítése ellen hl-'ha lázong Németország, mert attól Franciaország nem tagit. Tehát a német Xormány jobb belátásától fog függni, hogy siettesse a .kiürítést. Azt"! német forrásból származó hírt, mintha Müller kancellár a kommünikében jelzettekenklvül titkos vagy bizalmai Ígér tekét kapott volna, a DeToate a leghatározót abban cáfolja. Ha az eljövendő tárgyalások folyamán bebizonyul a német kormány Jóhiszeműsége, és ha a német sajtó megváltoztam ja hangnemét, akkor - irja üauovain— a megszálló hatalmak hajlandók lesznek baráti gesztusra, ellenkező esetben azonban ilyentől tartózkodni fognak.VÉgüi elismeréssel adózik Uriand és Lord Gushendon-nak, akik dicséretreméltó módon munkálko itak egy állapodjon, amely ugyan semmit sem intéz el, de utat nyit egy irri-{ táló kérdé j megoldásához. Pertlnax /lücho 18./ osöndes pesszimizmussal néz a fejleményék elé. A kommünikét a hold-negyedhez hasonlítja: Az égi test nalk gvobb roszét sötétség fedi. Llnden vitás kérdést ;ésobbl tárgyal-isokfcJ sajtóképviselők ra biz. Lord űushendon-nak az angol aatfta elét, mondott nyilatkozatából azt látja-, hogy az interelliált aidsségok kérdésében semmiféle változás sem várható, akár Am rika, akár Anglia részéről. Tehát I Franciaország a kiürítéssel kapcsolatban csak a jóvátétel végi ges I szabályozására számithat. Tájékozatlanul Hagyja a francia közvéle"lÜHyt a kiürítésért járó pénzügyi kompenzációkra nézve is,dacára j