Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-20 [1342]

Aa optáisqgyre vonatkozólsg a "Pester Lloyd" genfi tudósítója jel sntésóbaa. azt mond ja

rf hogy a Népszövetség Főtitkársága ála litólgg érintkezésben áll két féllel s csak puhát olódzásai erednónyéhez képest fog javaslatot tenni az ügynek a Tanács napirendjére tűzése táigyábaöi %yik verzió szerint éz már ma dÉLután bekövetkezhet^ - A "Pesti iíapló* genfi tudósi tója szerint a Nápszovatsóg egy mgasrangű" ti sz tvissTójenek közvetítésé vei folyó tárgyalások célja az lenne

v hegy az ügyet a Tanács decemberi ülésez ácára tegyék át* abban a reményben, hogy az esetleg időközben meginduló közvetlen tárgyal.ások sikerrel járhatnánáe* Erre azoribai mindeddig vajmi kevés kilátás- áll fenn, A "JPester Lloyd" közli Graham Bowersnek a "Daily Telegraph^ hoz intézett levelót

4 amelyben válaszol D»Nealesnak a fsnti lapban szeptember lton közolt levelére* Neales többek között azt állitja

v hogy Magyarország sohasem volt annyira izolált ós gulölt mint ma ós sohasem biatak benne oly kevésbbé* mint ma, Miért? - kérdezi Bowers. Magyarország a legtöbbst szsivedte a háborúban s a trianoni békeszerződés által területének káthairasriát elvesztette. Ebben a szerződésben azonban bizonyos jogok biztosíttattak az idegen uralom alá került m* gy- árok oámara* Ezeket a jogaikat követelik most a m agyar ok s akiket ellenségeik és azok barátai nyakas* rosszindulata szándékokkal rágalmaznak, Azt is mondja NTealeSihogy egy egész csomó jogtudóst nyilvánított Magyar*rszágra kedvezőtlen szakvéleményt az optánsügyben, 13bben ugyan semmirosglepő nincs, mint ahogy az orvosok,, ugy a jogáázok sem szoktak egy véleményen 1 enni„ De éppen ezért állitott fel a trianoni szrződós olyan biróságot,, ameLynek hivatása a Magyarország és Románia közötti viszályok elintézése. Ha tehát a román ügyet alapos jogászi szakvélemények támo$bjók » ugy Románia nyugodtan rábizhatná ügyét erre a biróságra* Ha azonban az ó álláspontja tarthatatlan, ak-