Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-19 [1342]

tanács jóváhagyta volna Briandiiak kiürítési tervét, mivel annak sok pontja ellenkezik a francia érdekekkel. Tekintve, hogy MÜller kancellár is kormányának jóváhagyásától tette az. függővé, felte* het\ • ' az érdemleges elhatározás a kormányok székhelyén fog törazt azonban tenni, i

;

ertmax szerint már most kell elhatározni, hogy Franciaország s^imiesetre sem fog kivonulni a Rajna vidékről, mielőtt a szakértők nemcsak a fizetendő jóvátételek összegét újból meg nem állapítottak,de a fizetési módozatra nézve is garanciákat nem adtak. A genfi éj looarnó szellemnek tett minden koncessió dacára, a kiürítésnek nem szabad egyszerre történnie, és a koblenoi maid a mainzi zóna kiürítését bizonyos konkrét eredményekhez kell kötni,mélyek az uj organizáció működésének kielégi tő voltát bizonyítják, Pertinax reméli, hogy ebben a pontban a francia kormány hajthatatlan lesz. Müller kancellárnak az a kissé érthetetlen kívánsága, hogy a szakértők és jogászok bizottsága kizérolag francia és német legyen,természetesen heves ellenkezésre talált a szövetségesek részéről. A megállapító és egyeztető bizottság tervére nézve Pertinax újból kifejti ezt az aggó iáimét, hogy az nem fogja komolyan ellenőrizhetni a demilitarizált rajnai zónát, ellenben meg fogja kötni Franciaország kezét Közéé és Kelet-európa jelenlegi státuszának védelmében, oőt a francia határterületnek de facto demllltarizációjára is vezethet Hiszen Németország bármikor francia hadikészülödésekcent denuneiálhatná az Elzász Lotharingiában foganatosított intézkedéseket. Ez pedig, Pertinax szerint, még inkább szítaná a szeparatizmust. Reményli, hogy a párisi ministertanács számolt az uj kombinációknak ilyen következményeivel és kellő óvatosságra intette a genfi tárgyalások vezetőit. Az Echo de i. 16- Ismerteti az utasításokat.melyeket a Ram bouilletlministertanécs adott Briandnak a további genfi tárgyalá-