Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-18 [1342]

szélnek a nemzetiségi kisebbségi és Anschluss témákról. Caak a minap is koch német igazságügyminister résztvett egy annexiós propaganda gyűlésen, ahol beszédet mondott és minden kerülgetés nélkül feszegette az Anschluss kérdéstv Számunkra azonban - igy a cikkiró a Tittorio Venetoi sors osak egyetlen egy ón ezt a sorsot meg fogjuk tudni védelmezni. ?gyáltalán nem értjük, hogy az alleált hatalmak amelyeknek még kezeik köztitt vannak nőmet zálogok,miért nem néznek Berlin szemeközé az -nschluss-kér-lésnél is. TCz pedig közös ás nagy ér*ek, amelyet védelmezni kell és fölösleges hangsúlyozni, hogy amikor Seipel vagy Müller nemzetiségi kisebbségekről beszélnek, bizonyára nem magyarokra, vagy bolgárokra gondolnak hanem németekre

0 A genfi bndget és lefegyverezősi albizottságok tárgyalásain Cavazzoni és le Marinis olasz delegátusok felszólalhat a 14.-i lapok részletesen ismertetik és a Tribuna /14/ külön kiemeli az olass felszólalások hely és időszerű mivoltát. Bratianu román minist erelnök, aki néhány napot a Linón töltött, hosszabb nyilatkozatot adott a Gazzetta di Yenezia oimU lapnak, amelyet a 14*-i lapok egész terjedelmében repró dukálnak-. Bratianu nagy elragadtatással nyilatkozott itáliai impresszióiról, kifejezte a Duce iránt érzett csodálatát,elismeréssel emlékezett meg az olasz részről eddig kapott anyagi és erkölcsi támogatásokról, majd a tudósító ama kérdésére, mi a véleménye a román-magyar viszonyról röviden ezt mondotta:"Csak azt mondhatom, hogy azokban a kérdésekben, amelyek Magyarország és Románia között tárgyalás alatt vannak, Románia legnagyobb jóakaratáról tett tanúságot, hogy kölcsönösen kielégítő megoldáshoz jusson, sőt vitális érdekei által megengedett hat4- j rokig is elment az engedékenységben, Ismétlem, hogy Románia őszintén 1 kívánja a békét és a megértést minden egyes szomszédjával, mert erre i szüksége van, hogy felépítse ugy életét és uj történetét a nemzet