Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-18 [1342]

fogj.-'!-: bénítani Franciaország dcffcnziv politikáját Közép és helot- \ Európában, így pl. az Anschluss, vagy egy néract-lsngyel konfliktus esetén a ''megállapító és egyeztető bizottság? fog Interveniálni. Franciaország közép és Kelet-európai szövetségesel, különösen Lengyelország nem is nézik valami jó szemmel az uj intézményt. 1 rtinax azzal végzi cikkét, hogy most kezdi csak megérteni liriand he- , szélének azt a passzusát; « hogy meg kell nyerni a francia, közvéleményt annak a gondolatnak, hogy mondjon le a Rajnáról. Jauerwein Makin /14-lü/ is az engedékenység terére lépett, és a üoblenz-i zona kiüritése mellett tör lándzsát, abból indulva ki, hogy az a másfél évi megszállás, amelyre Franciaországnak még joga van, úgysem számit, akár biztonsági akár pénzügyi garancia szempontjából. Franciaország a locarnói és párisi paktumokat gyöngítené, ha a kiürítésért adandó garancia:; Lengyelországra és Csehszlovákiára ls kiterjesztené. Ez az álláspont 3.szerint nem volna tartható sem a népszövetség, de még egy interalliált konferencia előtt sem. emlékeztet arra, hogy Németország eleget tett és tesz leszerelési és fizetési kötelezettségein-k egyaránt.uriand maga is beismeri, hogy a rajnai megszállás zálogi értéke évről-évre csökken. MereV intraftZ'geanciá-val Franciaország 4 évi politikájának eredményeit kockáztatná. Aat a nagy előnyt, hogy a Hajfia bal -partja és jobbpartjának 50 kilométernyi területe minién körülmények között demilitarizált állapotban mara<3 íaucrwein is -.

r

ősen hangsúlyozza. /Sauerweln-nak meglepi pálfordulását a i'opulalre 15 gúnyos elégtétellel üdvözli. / 3eydoux-/ietit Parislen 14./ szintén konszilians hangú cikkben fejti ki, hogy Németország a veraaillésl szerződés 431. § értelmében az időelőtti kiürítést elérheti, ha hozzájárul egy olyan nogUlapod:'shoz, amely véglegesen szabályozza és biztosítja a jóvátételed fifetését. szerinte a ki űrit'; éj a jvát ételi kérdés egymástól