Lapszemle, 1928. szeptember
1928-09-15 [1342]
A Temps 13. vezércikke a genfi felszólalásokkal és tárgyalásokkal foglalkozik s elégtétellel lát a,hogy a Briand beszéde nyomán keletkezett német sajtóvihar ugy látszik lecsillapul s bizakodóbb hangulatot igyekszenek a németek Genfben teremteni.ülvégre Briand csak aálaszolt Müller beszederé,ami szükséges volt,hogy a helyzet tisztázódjék, -Majd Cushenduin leszerelési beszédével foglalkozik a lap s örömmel regisztrálj a, hogy az angol felfogás mindenben fedi a faanciát, kiemeli 8 hogy Cushendum utalt a Covenant B.cikkére.amelynek helyes értelme az> hogy minden állam sajátmaga dönti el.melyik az a nivó,melyre fegyverkezései leszállíthatok biztonsága veszélyeztetése nélkül,. -3z pedig teljeaz 3en lerontja a német általános leszerelési kötelezettségről vallott eleknek vét, mert nyilvánvaló,hogy Németország leszerelése nem jelent áitalános leszerelési kötelezettséget jogi szempontból, pusztán erkölcsi kötelezettség hárul ebből a szövetségesekre, ezeknek pedig a szövetségesek máris túlontúl megfeleltek 8 liiábavaló próbálkozás volt a németek résziről az is,hogy éket verjenek ánglia és Franciaország közé akár a leszerelés,akár a rajnai kárdósben,mert az angol-francia entente ma is szi lárd Ó3 szilárd biztosi téka a békánek.Ami végül a rajnai kiüritésről folyó beszélgetéseket illeti, a németek be kell hogy lássák,hogy konkrét javaslatok s ellenértékek nélkül ez a kórdós érdemlegesen nem tárgyalható,ezt már otresemann elismerte Thoiryban,igért is javaslatokat,amelyek azóta sem tétettek meg., Briand erélyes beszéde csak szalmaláng volt ? - kérdezi Pertinax az Scho 13.-ban,arra alapitva ezt a feltevését,hogy a rajnai kiüritésről szóló beszélgetések máris megindultak,amiből még hátránya lene' Franciaországnak.Különösen azt kárhoztatja cikkiró,hogy miért nem állapodtak meg előbb egymás között a szövetségesekraiaieíőtt a németekkel