Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-15 [1342]

Osztják lapszemle, 1926,, szeptember 15* szagnak óa Auaztriának caatlakozáaa életszükséglet* Azután a kiaebbségek jogaiból nyilatkozott,, azt nondván, hogy ami a -égi Néaato-aaágon a birodalmi határokon kivül élő kisebbségek iránti rokonszenv magnyilvánitáaát «• a velük való együttműködést korlátozta éa néha majdnem tiltotta, az a körülmény volt, hegy ezek a németek egy idegen, azonban a birodalommal barát aágban álló uralkodó alattvalói voltak. Ma korlátozás nélkül pillanthatunk végig a határokon kivül lévő összes népteatvéveink>*e. Sajnálatosnak mondja azt a laaau tompot, amelyben a Népszövetség haladj azonban caak rajongók számítottak azzal, hegy rövidesen ki leheaaen irtani azt a mélyen g.yöke-aaő bizalmatlanságot éa azt a mélyen gjöke-aző sórelraet, amellyel az államok egymás iránt viselt étnek. Dacába ennek nem hiszen, hogy az ut viaazafelé fog vezetni a hábo-ua erőazakhoz, ahelyett hogy elo-o vezessen a jog felé, Hiszen na minden álla* caak egy lábbal Menetelne a háborúba a másik egyszerűen felmondaná a szolgálatot... A miniszter non hiszi, hogy a legutóbbi genfi események balfogásnak Minősüljenek^ Sőt ellenkezőleg I Nénetorazág Ma abban a szerencsés helyzetben van

? hogy vár. hat

: Nekünk a megegyezésre nincsen nagyobb szükségünk, mint valamely máa európai népnek. Ha a Rajnavidéket nem üritik ki idóelőtt, ugy saj» sáljuk ezt a 30kat azenvedett lakosság Miatt, de a népek megértésének nagy eszméje miatt is. Hogy azonban Németország tartósan iámét viaaszanyeri azuvarénitáaát éa ogyenjoguságát, ezért jótáll a jogi gondolat, amelyet semmilyen erőszak, sem képes letörni. A Presse /14/ laibachi távirata szerint értesült körökben hírlik, hegy a belgrádi kormánynak szándékában volna a laibachi olass konzult visszahivatni, aki a Prica-fóle gyilkoaaági ügyben talált okmányok által súlyosan komp-cmittálva látszik.