Lapszemle, 1928. szeptember

1928-09-15 [1342]

Osztrák lapszHttla, 1928, szeptember 15, A Rajnavidék kiüritésével összefüggő belga kívánságok** ia. iimrteti a Presse/14, r / genfi külön tudósítója egy beszélgetősből kifolyólag^ amelyet Henri Coate Carton de Wiart volt balga miniaaterelnökkal, Belgiumnak a Népsaövetségban való delegátusával folytatott. Balgiua\ álláspontját a kiürítés problémájában non szabad caupán e néhány szocialistának kijelentőse szerint aagitélni,akik nem felelősek a ko-«iány2ató-"t

)

,őa ha jelenleg kormányon volnának , önmaguk ia 30kkal realisztikusabb azeapontból tekintenék e problémát Jó azonban a köavéleménnyel tudatni, hogy a jobboldali kötőkben, amelyekhea én tartozom, egyetlen belga sem kívánja a megszállást önmagáért. Bem szabad azonban figyelmen kivül hagyni, hegy a sza-aódéaek a megazálláat a vo-^saillesl békeszerződés által megszabott jóvátételek rendszeres telj ősitMnyelnek garanciájának tekintik. Kérdi, vajjpn ez a bizonyoa mértékben klasaaikua formula nem volt-e ugyanaz, mint amelyet Németország a franciáknak diktált aa 1870-es vereségük után. Csupán egy csodálat-^a:aőltó erőfeszítés után sikerült Franciaországnak az óriási hadikárpótlást még a lejárati idő előtt összehozni és csak azutáni láthatta területét fölszabadultnak* Ha Jémetorsiág hajlandó hadi tartozásainak rendezését siettetni, árkor a kiürítési kérdést Belgiumban éa talán Franciaországban, Angliában éa Olaszországban ia koneiliána módon fogják negitolni.Belgiumnál tekintetbe kell venni, hogy 4 milliárd papirmá-kát váltott be állampolgáraitól a felszabadulás után, mely Összegért nem kapott kárpótlást éa az a főoka annak, hogy gazdasági éa p#nzügyi talpraállása késedelmet szenved. Azonban a jóvátételi kérdés nem az egyedüli* Különösen súlyt helyezünk biztonságunkra ia. A végrehajtott kiuritéa után vala*si ellenőrzésié lének kellene életbe lépni, amely a legjobb lehetőség szerint kimőli az összes érdekeltek éraókenyaé-