Lapszemle, 1928. szeptember
1928-09-14 [1342]
A baloldali Oeuvre és are Iiouvolle körülbelül azt a hangot használják, mint egy fogorvon, a fájdalmas foghúzás után »*w»Az ^re Jouvelle 12. hangcsak egy rossz diplosulyozza,hogy ez a beszéd nem jelenti Lokarno végót s KXxaTskazxisg,kíxfltaiáx xax^nxxxxxx m-'c iának végét „amely a rajnai kiürítés kapcsán az ünschlusst, a r el logg-paktum kapcsán az általános leszerelést köve telte,iSIvár ja a lap, hogy ezt a francia demonstrációt tovább folytatni nem fogj fik, kxHHm s nehogy i-üllert a nacionalisták megbuktat hassák*Briand különben sem akarta lenyesni csak a túlzott követelóseket, de nem akart Megsemmisíteni •íogos rem myeketc Kortu örülnek tehát bizonyos berkek ben, mert a cél ma is ami volt, csak a tempó lassult,*- Az Oeuvre 12.-ben Jean Piot azt hangozittja,hogy lapja,amely 1919 óta hirdeti a francia-nánet közeledés szak ségét,kezdettől fogva rámutatott,hogy ez a közeledés mindkét félre s 3urópára is jó üzlet, do csak akkor 4 na mint üzletet .reális szemmel tekintünk elé,mert máskép cd&lddásokhöz vezet,Szt a realista németek is meg kell hogy ártsók, A lap más kelyen beszámol a szövetségesek és Müller első megbe 3ze le sé r 51 9 Interpellációk a Briand beszéd miatt ? llontigny radikális és racke szocialista interpellációt 'eientettok öe a kamara elnökinél a genfi beszéd kapcsán á francia-német viszony k irdésében„/ÍTemps, Populaire 12«,/ Briandnak a saitó elltti kiraagyarázkodáaát s Uüller kancellárnak ugyancsak a sajtó elutt, Briand beszédére válaszoló kijelentéseit a Temps .12, Journal'de "eneve 13. közlik, k Matin 12,-ben Sauerwein leszögezi,hogy Briand.aki ma inkább,mint valaha,híve az őszinte ós reális közeledésnek , nem hagyhatta válasz nélkül Müller kssxáááx követeléseit. Azért pedig,hogy a rajnai kérdésről hallgatott Briand,csak köszönetet érdemel,A reális Kamat felfogás hihetőleg haraaooaan tért hódit majd a német sajtóban is«- A Petit Párisién 12.szerint Briand Üdvös beszéde ujabb impulziót adhat a Thoiry jta nyugvópontra jatott megbeszéléseknek* úohed Zoguről s Albániáról, az operett-királyságról gúnyos cikket hoz az Bra üouvelle T~T~
