Lapszemle, 1928. szeptember
1928-09-14 [1342]
A Temps 11 e vezércikke azokkal az an, ;ol gaj 16támad;; sokal foglalkozik,i2elyek az an^ol-francia flctta-e t jezsé;~ ellen irányulnak finnek a kampánynak a célja a Baldwin-kormány helyzetének megrendeltósea azok alapok,melyek rósztvesznek benne,Mosdottál fogva ellenségei voltuk az angol-francia békés kooperációnak/haga a flottaő b yezüég nem érdemli meg ezeket a támadásokat ? vádakat t mert lojális,őszinte egyezség,amely csak elvi megállapodást foglal magában a tengeri fegyverkezések korlátozásának 1 módszereiről, s ha az egyezményről a felek lemondanának,- amiről egyelőre kornolyan s',.ó sem lehot,hiszen az érdekelt külföldi kormányok még nem közölték fölfogásukat,- ez nem jelentené azt,mintha egy meghatározott politikáról is le kellene mondaniuk,hiszen az egyezségnek titkos klauzulái nincsenek ^/íz angol kormány ellen folyó ellenzéki kampánynak különben eddig nincsenek kilátásai a sikerre, az angol kormánynak még csak az átalakítását sem remélhetik a választások előtt, a választások pedig előreláthatólag Baldwin győzelmét fogják hozni, tehát az uj angol kormány is a mainak az utjain fog haladni,. d Temps 12, vezércikke Briand genfi beszédével foglalkozl amelyre nagy szükség volt,mert német részről folyó kampány meg akarta hamisítani a békepolitika voltakápeni céljait,félreértéseket teremtett,amelyeket el kellett oszlatni^zt tette Briand,semmi egyebet, a beszédén csak azok akadhatnak meg,akik üres szólamokat Hangoztatva különleges cólo kat akartak békepolitika cimén elérni„iűiller 2-őa arou politikára vonatkozó vádjára felelni kellett,-egyébként egy ilyen vád különösen hangzik Miiller szá : ából,aki egyfelől leszerelést sür b et,másfelől cirkálót építtet Mindazt amit Briand a leszere.ésről,kisebbségi kérdésről,angol-francia egyezségről,unschlusaról /burkoltan/ aimondott, meg kellett mondani s szó sem lehet arról,mintha most már a genfi tárgyalások menete meg kellene hogy akadjon* érthetetlen a német sajtó kesergóse e alvégre:mit vártak tulajdonkén? CflSZÁGQS
